Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Trianoni tévhitek

journal - 2010.08.16. 08:34

Címkék: ablonczy balázs



Trianonról írni mindig is nagy divat volt, és most, hogy a magyar történelem legsötétebb eseménye a 90. évfordulóját éri meg különösen népszerű téma. Ablonczy Balázs, aki a téma elismert kutatója, úgy gondolta maga is kiveszi a részét a sikerből, így összegyűjtötte kutatásai eredményét, elküldte a Jaffa Kiadónak, akik egy gyönyörű könyvbe foglalták és megcélozták vele a könyvkiadás legsűrűbb hetét, az Ünnepi Könyvhetet, ami nem volt elbizakodott döntés, hiszen a dedikálásokkal és a szerzővel szervezett vitafórum miatt az egyik legérdekesebb non-fiction megjelenése volt a könyvünnepnek.

Trianonról mindenkinek van véleménye. Van aki nem engedne a hajdanvolt határokból, és a trianon-kérdést csak a revízió útján látja; van aki azt mondja nem fér bele a XXI. századi Európába, hogy Magyarországnak területi követelései legyenek, örüljünk annak, amink van, nem kell a múlton keseregni; és végül az emberek egy részét teljesen hidegen hagyja az első világháborút lezáró békediktátum, nem érti miért állandó téma a Kárpát-medencében. Majd egy évszázad elteltével is előkerül a kocsmaasztal mellett Trianon témája, és szinte se vége, se hossza a különböző összeesküvés elméletek, amikkel összefüggésbe hozzák az ország megcsonkolását. Valaki Clemenceau, francia miniszterelnök magyarutálatát, vagy az ármánykodó szlovákok és románok cselszövését, mások pedig a szabadkőműves világrend kiegyensúlyozását nevezik meg a mögöttes okként.

Ablonczy könyve ezeket a kisebb-nagyobb legendákat veszi sorra, és mint a téma elfogulatlan tanulmányozója világít rá valóságalapjukra. Na és itt jön a könyv legnagyobb bökkenője, amire a címben is próbáltam utalni, ugyanis a fölvetett elméletek Ablonczy szerint kivétel nélkül nem többek mint egyszerű sebnyalogató kitalációk. Clemenceau valójában szerette magyar menyét, a szabadkőműveseket hidegen hagyta a nemzetállamok létrejötte, a békeszerződésnek nincs titkos záradéka, és a patakokat sem állíthatták be hajózható folyónak a határok mentén, vagy legalábbis mire ez megtörténhetett, már régen megvolt Közép-Európa új térképe. A titok iránti vágyunk fellobban a felvetett legenda hallatán, majd az aktuális fejezet végére kedvtelenül kihuny bennünk a lelkesedés, gyakorlatilag nem tudtunk meg semmi újat. Ennek ellenére, akit érdekel Trianon, annak egy kellemes összefoglaló lehet a területelcsatolások gondolatmenetéről, az aktuális politikai helyzetről, és a békeszerződés utóéletéről. Érdekes leírást olvashatunk a Clemenceau család magyar rokonságáról, Apponyi világfi szerepvállalásáról, és a nagyhatalmak tudósairól, akik földrajzilag és társadalmilag segítették az új határok meghúzását, mindezt egy igazi szakértő tollából, aki nem adta meg magát a népszerű, hatásvadász ismeretterjesztésnek, helyette egy pontos, precíz történelmi áttekintést kapunk a szerző saját (néha kissé konzervatív) véleményével kiegészítve.

Összegezve a Trianon-legendák egy hiánypótló munka, mert ugyan vaskos tanulmánykötetek évente látnak napvilágot a témában, de az átlagembert hidegen hagyják a hosszas forrásjegyzékek (a források egyébként ebben a könyvben is teljesen korrektek) böngészése, vagy az Apponyi által viselt öltözék nemzetközi megítélésének taglalása. Viszont a Trianon-legendák egy lényegre törő, kíváncsi és hiteles könyv, aminek Hegyi Péter egy igazán jó borítót tervezett, amit az ember sokkal szívesebben vesz elő a villamoson, mint más szocreál tervezésű köteteket, amik ebben a témában születtek. Kilencven év elteltével sem lehet kétséges, hogy nem lehet becsukni a szemünket és a fülünket, hiszen Trianon nem egy dátum, hanem egy korszak, ami 1920-ban kezdődött és még mindig nem zárulhatott le. Nem tudom, hogy ez a könyv közelebb vitt e- bennünket a megoldáshoz, de az biztos, hogy ha foglalkozunk vele és megismerjük, azzal már javítottunk valamit a helyzeten.
 

Hegedűs Robin ajánlója

A bejegyzés trackback címe:

http://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr732184370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.