Vágó István és Hraskó Gábor ajánlója

 



Simon Singh, a jó tollú tudományos ismeretterjesztő, akinek korábban már három könyve jelent meg magyarul is (A Nagy Bumm, Kódkönyv, A nagy Fermat-sejtés), a hét végén Budapestre érkezik. Singh a 14. Európai Szkeptikus Kongresszuson tart előadást arról, hogy miért is perelte be Nagy-Britanniában a Brit Kiropraktőr Társaság, amikor újonnan megjelent Trükk vagy Terápia? című könyvével kapcsolatban kritikai megjegyzéseket tett egyes csontkovácsok állításaira és magára a szervezetre. A per annyira kinőtte magát, hogy végül a sajtószabadság, a brit hitelrontási eljárás kérdéskörének politikai vitáját is kiváltotta, és többek között elindította a „Ki a hitelrontási perekkel a tudományból!” nevű kampányt.

A magyar nyelven a Park Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv szerzőpárosa nagyon jól kiegészíti egymást. A másik szerző, Edzard Ernst majd' húsz éve váltott a konvencionális orvoslásról. Az alternatív gyógymódok első európai professzora lett és megalapította a Komplementer Medicina tanszéket a brit Exeter Egyetemen. Számos alternatív eljárással foglalkozó újság szerkesztőségében, bizottság munkájában vesz részt. Sok hasonló pályatársával ellentétben azonban Ernst fontosnak érezte, hogy megvizsgálja, ténylegesen milyen bizonyítékokat lehet fellelni a különféle módszerek hatékonyságának igazolására. Véleményén, konklúzióin bosszankodhatnak egyesek, de komolyan kétségbevonni nem igazán tudják.


A könyvet a két szerző Charles walesi hercegnek ajánlotta, aki köztudottan az alternatív orvosi módszerek hangos szószólója. Őfelsége az alábbi kijelentést tette néhány évvel ezelőtt:

„Igenis van értelme annak, hogy megállapítsuk, mit érnek a komplementer és alternatív terápiák. Ha már a becslések szerint évi 1,6 milliárd fontot költünk rájuk, szeretnénk kapni valamit a pénünkért.”

Nos, a szerzőpáros komolyan vette a walesi herceg felhívását! A könyvben az elmúlt húsz év eredményeinek összefoglalását találhatjuk meg olyan formában, amely mind a szakember, mind a teljesen laikus olvasó számára rendkívül lebilincselő és informatív.

A könyv angol főcíme – Trick or treatment – valójában egy lefordíthatatlan szójáték. Egy a halloweenhez tartozó mondás az eredete. Az ijesztően beöltözött, házról házra körbejáró gyerekek kiabálják hogy "Trick or treat", amikor a felnőttek kinyitják az ajtót: "Megtréfállak, vagy fizetsz!". Azaz ha nem kapnak ajándékot, akkor jön a bosszú.

A könyv három fő részre tagolódik:

  • Honnan tudjuk, hogy mi az igazság az orvosi módszerek hatékonyságával kapcsolatban?
  • Mi az igazság a fő alternatív módszerek esetén?
  • Számít-e, hogy mi az igazság?

Az első részben a szerzők bemutatják, hogy a modern orvostudomány képviselői az elmúlt évszázadokban hogyan jutottak el annak felismerésére, hogy a páciensek, orvosok egyedi beszámolói, kontrollálatlan tapasztalatai helyett szabályozott, dokumentált teszteket, felméréseket kell végezni – azaz hogy hogyan alakult ki a bizonyítékékon alapuló orvoslás. E módszer egyes elemeit – úgymint a különféle felmérések fajtáit, a vakpróbát, a placébók, a statisztika használatát – a második rész fejezeteibe belefűzve ismerhetjük meg részletesebben.

A második rész tárgyalja a főbb alternatív orvoslási praktikákat: az akupunktúrát, a homeopátiát, a csontkovácsolást és a fitoterápiát, azaz a növényekkel való gyógyítást. Minden esetben részletesen ismertetik az eljárások kialakulásának történetét és a gyakorlat főbb elemeit. Magukban ezek a leírások is élvezetesek, de a lényeg természetesen az, hogy mit is lehet megállapítani a módszerek hatékonyságáról és biztonságáról. A szerzők elemzik a rendelkezésre álló szakirodalmat, méghozzá olyan módon, amit egy laikus is könnyen követni tud, de ami a szakember számára is kiváló áttekintést nyújt – olyat, amit jelenleg más forrásból nem igazán lehet megszerezni.

A harmadik részben a szerzők azt a kérdést boncolgatják, hogy vajon számít-e, hogy ténylegesen mi az igazság azzal kapcsolatban, hogy az alternatív módszerek hatásosak-e, vagy sem? Itt tárgyalják a sokszor félreértett placébóhatást is. Szabad-e csupán a placébóhatáson alapuló módszereket alkalmazni? Mi a placébókezelés? Kegyes hazugság, vagy szándékos becsapás?

A könyv utolsó részében egyoldalas összegzéseket találunk arról, hogy mit lehet tudni az egyéb alternatív módszerek hatékonyságáról és biztonságáról: ájurvédikus hagyomány, Bach-virágterápia, Feng shui, fülgyertyázás, hipnoterápia, kranioszakrális terápia, kristályterápia, mágnesterápia, méregtelenítés, neurálterápia, oszteopátia, oxigénterápia, reflexológia, reiki, spirituális gyógyítás – összesen 36 módszer.

A Trükk vagy terápia? című könyv egyben történelmi áttekintés, krimi és tudományos ismeretterjesztés is magas fokon, de a közember számára is érthető nyelven. Mindenképpen ajánljuk azoknak, akik hisznek ezekben a módszerekben, és azoknak is, akik nem! Főleg azért, mert Singh és Ernst azt mutatja be, hogy mindez nem hitkérdés! A személyes, gyakran akaratlanul is torz véleményalkotással szemben a tudományos megismerés módszereit felhasználva kell kialakítani véleményünket amikor olyan fontos kérdésről van szó, mint az egészségünk!

A hétvégi 14. Európai Szkeptikus Kongresszuson Simon Singh mellett további ismert magyar és külföldi előadók szerepelnek a legkülönfélébb témákban. A magyar előadók közül Szabó Gábor akadémikus, Almár Iván, Vágó István valamint Kampis György neve már régóta ismert a racionális gondolkodás fontosságát hirdetők körében. Sándor Klára nyelvész, turkológus új témát hoz a szkeptikus közönség elé, amikor a magyar nyelv és a magyarság eredetéről, az ehhez kapcsolatos kutatásokról és tévhitekről beszél. Az olasz szkeptikusok vezetője, Massimo Polidoro a magyar származású bűvész, Houdini szkeptikus tevékenységéről tart előadást. Polidoronak „A nagy Houdini” címmel magyarul is megjelent régebben egy könyve. Magyarországon egyelőre kevéssé ismert a külföldön szintén sok könyvet megjelentetett amerikai Joe Nickell, aki a Committee for Skeptical Inquiry főállású "paranormális helyszínelője", kutatója. Többek között foglalkozott a Nazca-vonalak rejtélyével, ufó megfigyelések, szellemjárta házak, egyházi relikviák és egyéb történelmi dokumentumok vizsgálatával. A belga Tim Trachet a szenttéavatásokról és csodákról tart előadást, az olasz Luigi Garlaschelli pedig kiállítja a Torinói lepel egy másolatát, amelyet elő tudott állítani egyszerű, a középkori relikviahamisítók rendelkezésére álló módszerekkel, pedig ennek lehetőségét addig cáfolták. Összesen 23 előadás hangzik el a kongreszus három napja alatt.

Simon Singh és Edzard Ernst könyve a kongresszuson kapható lesz. A dedikálás pontos időpontjáról a kongresszus honlapján lehet majd tájékozódni.


14. Európai Szkeptikus Kongresszus
2010. szeptember 17-19.
Danubius Hotel Flamenco, 1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7.
Az előadások nyelve angol, a részvételi díj 8000 Ft
http://kongresszus2010.szkeptikus.hu/

A bejegyzés trackback címe:

http://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr932292922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

wilbury 2010.09.13. 18:08:53

Én olvastam, baromi jó a könyv, az elején nagyjából az orvostudomány történetét olvashatjuk, hallatlanul érdekes. Később meglepő dolgok derülnek ki az akupunktúráról, a homeopátiáról, a csontkovácsolásról (ez utóbbi sokkoló!), stb.

Landgraf 2010.09.19. 20:22:28

Elolvastam én is. Azért a briteket inkább a focijuk,sörük és a whiskey-ük miatt szeretjük és nem az eszük miatt...a "jól érzem magam"-érzés nem mérhető. Innentől kezdve nem értem,hogy milyen statisztikák és mérési átlagok alapján mondanak véleményt?! :D
hazudni 3 féleképpen lehet:
-nem mondok igazat
-valótlant állítok
-statisztikával by Hofi...

buta 2013.12.05. 00:05:47

Bizonyára te Landgraf sokkal előbb felfedezted volna az elektromosságot, a gravitációt, gőzmozdonyt, a fényképezés elvét, az evolúciót, az elektronokat, a vitaminokat, a DNS-t, a szemüveget és a vérkeringést, mint ez a sok sötét angol.