Flow a mindennapokban

 

Erről a könyvcímről először az jutott eszembe, hogy ez is egy, az önfejlesztő és ezotéria határán mozgó könyvek sorában, ami felkapott egy divatos témát. Olyan könyveket sorolok ide, amelynek szerzői prófétaként kinyilatkoztatják a boldog, sikeres és egészséges élethez vezető módszer titkát. Tudják: hogyan neveljünk gyereket, hogyan éljünk egészségesen, hogyan érjük el vágyainkat és ehhez hasonló témák. Ezeket a könyveket hiteltelennek tartom, frusztrált szerzőjüket pedig olyan embernek, aki „nem tudja, hát tanítja”.

Az öröm művészete kellemes csalódást okozott. A könyv arra keresi a választ, hogy mi teheti az életet derűssé, hasznossá és értelmessé. A kérdésfeltevés valóban önfejlesztő kézikönyvet feltételez, viszont a tudományos módszeresség és az evidens igazságok újrafogalmazása miatt szakirodalommal van dolgunk, amit pszichológusok, szociológusok és filozófusok is haszonnal forgathatnak. A Chicagóban pszichológus professzorként dolgozó Csíkszentmihályi Mihály nem kinyilatkoztat, hanem elemez, kutat, összegez, rámutat ellentmondásokra, okokra és következményekre, olvasóját pedig gondolkodó partnernek tekinti. Módszeresen vizsgálja a boldogságot, logikusan felépített szerkezetben minden oldalról kitárgyalja az élet különböző területeit. Nem száraz szaknyelven fogalmaz, hanem átlagembernek is könnyen megérthető, életből vett példákkal gazdagítja a tudományosan bizonyítható igazságokat és tényeket. Nem életvezetési receptet ad Az öröm művészete, hanem arra ösztönöz, hogy reflektáljunk magunkra, fektessünk több energiát az életünk fontos területeire, és találjuk meg korlátaink közt az egyéni lehetőségeinket, amelyek örömökhöz juttathatnak.


Nemrégiben a Mindennapi pszichológia sorozatban Bagdy Emőke négy részes cikksorozata tette fel a kérdést, hogy Hogyan lehetnénk boldogabbak? Én ekkor döbbentem rá, hogy milyen nehéz is lehet tudományosan, empirikusan foglalkozni a boldogsággal mint érzelmi állapottal. Csíkszentmihályi már majdnem negyven éve, a hetvenes években kezdett erről gondolkodni, és kidolgozott egy tudományos módszert a kutatásra, amit élmény-mintavételezésnek nevezett el. A vizsgálatban részt vevő emberek kaptak egy csipogót és egy füzetet. A csipogó körülbelül kétóránként jelzett, az emberek pedig feljegyezték, hogy hol, kivel, mit csinálnak illetve, hogy mit éreznek, gondolnak közben. Az ezekből gyűjtött és más felmérésekből, és kutatásokból nyert adatok adják a könyv hitelességét.

A Flow művészetének felépítése a kérdés felvetés és vizsgálati módszer bemutatása után fejezetenként sorra veszi az ébren töltött időnk tevékenységeit. Először a munkával, a létfenntartással (evés, háztartás, közlekedés, mosakodás) és a szabad idővel kapcsolatos kihívásokat, motivációkat, célokat, érzéseket, történelmi múltat mutatja be a vizsgálati eredményekre hivatkozva. Meglepő módon kiderül, hogy önmagában attól nem leszünk boldogabbak, hogy több a szabad időnk vagy több a pénzünk. Sőt, nagyobb az esélye annak, hogy munka közben éljük át a flow-élményét, mint tévénézés közben.


Mi is jelent a címben olvasható flow? A flow a cselekvésbe való belefeledkezés intenzív élményét jelenti, amikor érzéseink harmóniában vannak. A cselekvés folyamán nem magunkra figyelünk, hanem a feladatra magára koncentrálunk, és visszatekintve tölt el bennünket a boldogság. Három feltétele van: világosak legyenek a célok, kapjunk azonnal visszajelzést, ha végeztünk, és a feladat nehézségi foka arányban legyen a képességeinkkel (ne legyen se túl nehéz, se túl könnyű). Minél több ilyen élményben van részünk, annál gazdagabb, kivételesebb és örömtelibb az életünk. Ehhez viszont energiát kell belefektetnünk, célokat kell kitűznünk, motiváltnak kell lennünk, hogy kitartson a figyelmünk. Cserébe viszont nőni fog az önbecsülésünk. Ez az oka, hogy munkában gyakrabban élünk át ilyen élményt, hiszen ott kapunk kihívást jelentő feladatokat, visszajelzéseket és motivációt, míg a tévé előtt ülve nem. Gyakorlatilag bármilyen tevékenység közben létrejöhet ez az állapot, ha ezek a feltételek teljesülnek. Mi is felelősek vagyunk azért, hogy szabad időnkben ilyen tevékenységeket keressünk. 


Az emberi kapcsolatok fontossága is külön fejezetet érdemelt, hiszen az is tud flow élményt biztosítani. A szerző szerint értékes kapcsolat akkor alakul ki, ha hajlandóak vagyunk kompromisszumra hozni a céljainkat, és a másik céljait tekintetbe venni. Az emberi kapcsolatokat kitágítva a világban elfoglalt helyünkkel zárja le Csíkszentmihályi a könyvet. Arra bíztat minket, hogy tanuljuk meg szeretni az életünket a korlátaival, kötelezettségeinkkel együtt úgy, hogy érezzük át az egyediségünket a világban, és vállaljuk az ezzel járó felelősséget. Sok izgalmas és érdekes felfedezést tartogat ez a könyv, ajánlom mindenkinek a belemerülést.

Csá ajánlója



  

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr662415468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

követő 2010.11.08. 16:06:40

"Ezeket a könyveket hiteltelennek tartom, frusztrált szerzőjüket pedig olyan embernek, aki „nem tudja, hát tanítja”. "

- Ezekután mit gondolhatnék e cikk szerzőjéről ? -

purhab 2010.11.09. 09:38:56

Azért ez az észosztás nem ritka jelenség, egy egész ipar épült rá.
süti beállítások módosítása