Beszélgetés Lilian H. AgiVegával első regénye,
a Második Atlantisz megjelenése alkalmából



Iván Katalin: Annyit már tudunk Önről, hogy az internetes fanfiction műfajában kezdett először írni, s mára már számos idegen nyelvre lefordították fanfiction regényeit. Mikor készültek első művei, és mi indította írásra? Meséljen egy kicsit a fanfictionről azoknak, akik még nem ismerik ezt a műfajt!

AgiVega: Valójában már jóval a fanfiction-korszak előtt írogattam, nyolc-tízévesen is születtek rövid történeteim, de tudatosan a 2000. évtől kezdve írtam, miután felfedeztem a fanfiction műfaját. Azoknak, akik nem tudják, miről van szó: a fanfiction egy olyan történet, amelyet egy adott könyv vagy film rajongója ír a könyv vagy film szereplőivel, de saját maga találja ki a cselekményt. A legelső fanfiction, amire teljesen véletlenül akadtam rá a neten, Star Wars témában készült. A véletlenszerű találkozás után módszeresen keresni kezdtem a hasonló történeteket, és így találtam rá a FanFiction. Netre, a világháló legnagyobb ilyen jellegű oldalára. Eleinte én magam is Star Wars témában írogattam, de az első szárnypróbálgatásaimmal nem sokra mentem. A nemzetközi hírnevet AgiVegaként a Harry Potter témában készült, regényhosszúságú fanfictionjeim hozták meg, amelyeket – mivel angolul írtam őket – a világ minden pontján olvastak az Egyesült Királyságtól kezdve Chilén és Indián keresztül egészen Ausztráliáig. A rajongók a beleegyezésemmel jó néhány nyelvre le is fordították őket, németre, franciára, spanyolra, portugálra és kínaira legalábbis biztosan. A Harry Potter történetek után más „univerzumokba” is belekóstoltam, és az Artemis Fowl-regények folytatásaként írt két regényhosszúságú fanfictionöm ennek a kategóriának legnépszerűbb szerzőjévé tett.

Kérdezett a motivációról – két dolog motivált: az egyik az írás szeretete volt, a másik pedig az, hogy ki akartam próbálni magamat a fanfiction világában.


I. K.: Beszéljünk a regényéről. Miért éppen Lilian H. Agivega néven jelenteti meg a Második Atlantiszt. Mikor és milyen indíttatásból kezdte írni?

AgiVega: Az első kérdésre egyszerű a válasz. Hartman Ágnesként anyakönyveztek, így az AgiVega az Ágiból és a Vega csillagnévből keletkezett, a H-betű a családnevemből, a Liliant pedig a kiadómnak köszönhetem. Azt mondták, magyar és idegen fül számára is szép hanglejtésű név, és ez így is van.


A Második Atlantisz gondolata még 2006 nyarán fogalmazódott meg bennem, egy, az ismerősi körömben élő rosszcsont fiú példája alapján. Úgy éreztem, akár egy egész regényt írhatnék egy hasonló karakterről, épp csak annyit kellene csavarnom a dolgon, hogy egzotikus körülmények közé helyezem őt. Így lett belőle sellő és Atlantisz hercege. A könyvet azonban csak egy szűk évvel később kezdtem el írni. Egyébként a legnagyobb ösztönzőerő a regényírásra édesanyám volt. Ő minden fanfictionömet olvasta és szerette, és egyre csak azt hajtogatta, hogy ha akarnék, tudnék saját magam alkotta világban, saját szereplőkkel is történetet írni, s ne mindig csak Rowling, Colfer és mások karaktereivel játszadozzak. Így a Második Atlantiszt elsősorban édesanyámnak írtam.


I. K.: Manapság igen népszerűek a fantasy történetek. A 2000-es évek elején a varázslós mesék hódítottak, manapság elsősorban a vámpírosak. Miért választotta pont a sellőket és a tündéreket regénye főszereplőjéül?

AgiVega: A tündérekre két ok miatt esett a választásom: egyrészt az Artemis Fowl-könyvek világában megszerettem a tündéreket, másrészt 2006-ban Írországban jártam, és annyira megtetszett a sziget, hogy ezt választottam a regény egyik fő helyszínéül. Ha pedig már Írországról van szó, az embereknek automatikusan eszébe jut az ír mondavilág, melynek szerves részét képezik a tündérek. Ami a sellőket illeti, 2006-2007-ben még egyetlen olyan fantasy vagy ifjúsági regényről sem hallottam, melynek főszereplői sellők lettek volna, ezért is találtam érdemesnek róluk írni, és ezzel valami újat alkotni.


Ha pedig az éppen aktuális fantasy divatirányzatokról beszélünk: ahogy néhány év alatt lecsengett a varázslós láz, előbb-utóbb le fog csengeni a vámpíros láz is, és ki tudja? Talán pont a sellők és a tündérek nyernek teret.


I.K.: Ha már az új ötleteknél és a lerágott csontoknál tartunk: miért éppen Atlantisz? Hiszen ez nem éppen újszerű ötlet egy regényhez, számos könyv íródott róla. Mitől más az Ön Atlantisza, mint a többi?


AgiVega: Való igaz, hogy Atlantisz világával már sokan, sokféle módon foglalkoztak. Születtek a témában tudományos munkák és fantasyk egyaránt. Én magam is olvastam vagy három Atlantisz témájú könyvet, de a saját regényem egyikre sem hasonlít. Egyes írók a Földközi-tenger keleti medencéjébe, a mai Santorini környékére helyezik Atlantiszt, mások a Fekete-tengerbe, megint mások egyenesen Írországról állítják azt, hogy maga Atlantisz. Én Platón leírása alapján Portugália partjaitól nem messze helyeztem el Atlantiszt. Mármint az Első Atlantiszt. A regényem azonban nem az elsőről szól, hanem a másodikról, amelyet az első túlélői sellőként alapítottak szigetük elpusztulása után, az óceán mélyén.


A sziget pusztulása óta tízezer év telt el, és ezalatt az idő alatt az atlantisziak – Második Atlantisz lakói – kitörölték kollektív tudatukból a felszínen töltött idők emlékeit. Gyermekeiknek szándékosan nem meséltek a szárazföldi múltról, amely néhány generációval Első Atlantisz pusztulása után már csak a legendáikban létezett. A mai atlantisziak már nem hisznek abban, hogy őseik valaha is máshol éltek, mint az óceán mélyén, és valaha is mások voltak, mint sellők. Így természetesen jókora meglepetés éri Azaészt, a megátalkodott trónörököst, amikor véletlenül partra sodródik, és emberré válik.


I.K.: A könyve címéből és leírásából arra tippelek, hogy ifjúsági fantasyről van szó. Pontosan melyik korosztálynak és melyik nemnek szánja?

AgiVega: Elsősorban a tinilányok a célcsoport, de az egyik tesztolvasóm például egy harmincas éveiben járó mérnökember, aki szerint a Második Atlantisz a fiúk számára is szórakoztató olvasmány. A tesztolvasóim egyébként egytől egyig harminc felettiek, és mivel nekik tetszett a regény, úgy gondolom, hogy 12 és 112 év között bárkinek tetszhet.


I. K.: Végül hadd kérdezzem meg: Önt nemcsak külföldön, de hazánkban is fanfiction-íróként szerették meg, és hiányolják a történeteit, különösen a Harry Pottereseket. Remélheti-e az internetes közönség, hogy visszatér még a fanfictionök világába, vagy most már minden figyelmét a regényírásnak szenteli?

AgiVega: A Második Atlantisz megírása után is írtam még fanfictionöket, igaz, már nem Harry Potter-témában. Nem hiszem, hogy végleg felhagyok a fanfiction-írással, bár kétségtelen, hogy a figyelmemet most elsősorban a regénysorozatom élvezi, amelyet háromrészesre tervezek.
 

Kiadói hír (Aba)

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr782433795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása