Örkény Antal ajánlója, Csath Magdolna: Interkulturális menedzsment című könyvéről.

Abban a megtisztelő helyzetben van a recenzens, hogy egy igazi élvezetes és izgalmas tudományos kézikönyvet ajánlhat az olvasó figyelmébe. Csath Magdolna könyve, melyet a Nemzeti Tankönyvkiadó jelentetett meg Interkulturális menedzsment; vezetés eltérő kultúrákban címmel, elsősorban gazdasági vezetőknek és szakembereknek íródott azzal a céllal, hogy a gazdasági és üzleti világ bonyolult emberi vonatkozásaiba vezesse be az érdeklődőket. Hagyományosan az emberi tényező és a gazdasági szereplők sajátos kulturális háttere alig kapott figyelmet a gazdasággal foglalkozó tudományos elemzésekben. A tizenkilencedik, illetve a huszadik század első felének klasszikus közgazdászai és társadalomfilozófusai kevés figyelmet szenteltek a gazdasági szereplők kulturális sokszínűségének, a gazdaság kulturális beágyazottságának, illetve az üzleti világ és a kultúra kapcsolatának. A gazdasági rendszer és az ipari társadalom működésének feltárása, valamint a piaci szereplők viselkedésének megértése elsősorban olyan kérdésekre koncentrált, mint a tőkeviszonyok, a munka és a termelés hatékonyságának növelése, a kereslet és kínálat alakulása, a piac működése, és persze a gazdasági viszonyokba beágyazott társadalmi osztályok eltérő helyzete és konfliktusai.

Az elmúlt évtizedek azonban jelentős változást hoztak ebbe a szemléletbe. A huszadik század második felének felgyorsuló globalizáció folyamata nemcsak a nemzeti határokat bontotta meg, és nem csupán a világ lett be- és átjárható, de a globális világpiaci üzleti hálózatok, a transznacionális gazdasági folyamatok és a munkaerő tömeges migrációja az üzleti szférában is elindította a különböző kultúrák intenzív keveredését.
De vajon ez a kulturális sokszínűség hogyan hat a gazdasági szervezetek működésére és vajon ez inkább ront vagy javít a gazdasági hatékonyságon. Csath Magdolna könyvének egyik legfontosabb üzenete az, hogy az interkulturális környezet és miliő, ha a szervezet és a vezetők kihasználják a felkínált lehetőségeket, sokkal inkább gazdagítják, semmint veszélyeztetik a vállalkozások sikereit. Ehhez persze elengedhetetlenül fontos - és Csath Magdolna számos példával mutatja meg -, hogy mindenekelőtt fel kell ismernünk a kulturális különbségeket, érteni kell az üzleti partner eltérő kulturális hátteréből fakadó viselkedési különbségeket, és olyan kommunikációs és döntési helyzeteket kell teremteni, ahol a kultúrák keveredése mind a partnereknek, mind pedig magának a gazdasági szervezetnek hasznot és nyereséget hoz, nem pedig veszteséget.
Miközben pedig az olvasó megismerkedik a legkülönfélébb interkulturális különbségből fakadó helyzetekkel és dilemmákkal, eközben betekintést nyer a kultúrakutatás fontos eredményeibe, hozzájut a kultúrakutatás szótárához, megismerheti a kultúra fogalmának legjellemzőbb értelmezéseit, és elméleti fogódzót is kap ahhoz, hogy a mindennapi eseteket és konfliktusokat elhelyezhesse egy szélesebb elméleti keretbe és összefüggésrendszerbe. A könyv akkor is tanít, amikor bemutatja a legkülönfélébb kultúrák jellegzetességeit, beutazza az olvasó a legkülönfélébb földrészeket, és megismerheti az eltérő kultúrákban élő emberek sajátos szokásait és viselkedésmintáit.
De van még egy fontos előfeltétele annak, hogy a kulturális sokszínűség a vállalati szféra hasznára, ne pedig kárára szolgáljon. Ez pedig az a fajta morális hozzáállás, ami a könyvben a megoldások sikerének elengedhetetlen feltétele, és amely sugárzik a szerző szemléletéből is. A könyv arra tanítja az olvasót, hogy a kultúrák együttélését csak a kulturális másság megértése, a kulturális különbségek elfogadása és egymás tisztelete biztosíthatja
Ahhoz, hogy a különböző kulturális háttérből jött, eltérő szokásokat és viselkedési mintákat felmutató gazdasági szereplők képesek legyenek sikeresen együttműködni, legfőképpen kölcsönös empátiára, toleranciára, egyfajta multikulturális értékrendre, a közös érdekek felismerésére, az együttmunkálkodásra és legfőképpen némi optimizmusra van szükség.
Mindez sajnos ritka kincs ma Magyarországon. Talán ebből is fakad, hogy a kiváló kézikönyv empirikus háttere, sok-sok példája és illusztrációja inkább külföldről, és csak szerény mértékben Magyarországról való. Persze az is lehet, hogy ezt a szerző számos külföldi útja és személyes élményeinek hatása magyarázza inkább.
Mindenestre a könyv nem csak a gazdasági szakembereknek, vezetőknek, közgazdász hallgatóknak fontos olvasmány, de a laikus olvasónak is elgondolkodtató és megfontolandó tanulságokkal szolgál.
Mindezek fényében ajánlom Csath Magdolna Interkulturális management című kézikönyvét az olvasó figyelmébe.

Örkény Antal, egyetemi tanár

Az írás megjelent az MKB Professzori könyvajánló sorozatban.