Maholnap 44 éves fejjel még mindig hiszek a mesékben, a csodákban, a rózsaszínű, ártatlan érzelmekben…


Történt, hogy két kamasz lány – s bevallom barátnőm társaságában –moziba tévedtem. Alkonyat… (nem tudtam miről szól, nem hallottam róla – akkor még – sokat, csak mentem. Mentem, mert az életem éppen egy picit hullámvölgybe került… mentem, mert vittek….) és megelevenedett számomra a csoda… Bella és Edward szerelme az első pillanattól megfagyasztotta a levegőt a mozi-teremben… "Sosem gondolkodtam azon, hogyan szeretnék meghalni, de meghalni valaki helyett, akit szeretek, jó halálnak tűnik." …s az első filmkockáktól rajongó lettem, és a könyv felé fordultam. A könyv felé, mert – lehet régi korokból maradtak megrögzött szokásaim  - de számomra az írott, a nyomtatott forma adja meg az igazi világot, a könyv amivel fenn maradok a Metron, a könyv, ami gyermekkorom könyvtárainak illatát idézi abban a pillanatban, amikor kezembe veszem, a könyv mert történet én képzeletemben jelenik meg, mert a szereplőket én öltöztetem akár feketébe, akár díszbe…


Mitől más ez a kamaszoknak, és kamasz lelkületű felnőtteknek írt folytatásos regény? Attól talán, hogy a mában játszódik?  a mai Forksban, a szó szerinti szürke hétköznapokban jelenik meg a fény? a világ ami pedig elénk tárul elvarázsol? … Edward Cullen és Bella Swan története azt mutatja meg, hogy hinni, bízni kell az igaz érzésekben.
Kell az ilyen történet a mai kamasz, s majdnem felnőtt lányoknak. Kell, mert ez a világ ami körülvesz bennünket annyi rossz példát mutat, szinte elvesznek a szédült rohanásban az emberek. Nem, nem csak mi vagyunk a hibásak, s talán nem is kell ennek az okát most kutassuk. Annyi kell csak csupán, hogy vegyük észre, és örömmel merüljünk el benne,  ha  eszünkbe juttatják, hogy létezik igaz szerelem, létezik ragaszkodás.


A regény – nincs találóbb kifejezés – elvarázsol, magával ragad…
Stephenie Meyer: New Moon – Újhold című, ezennel a második – kötetében a születésnapjára készülő Bella boldog, bár titkon azt reméli, olyanná válhat rövidesen, mint a család, akik az elmúlt időszakban a legtöbbet jelentik a megelevenedő világában. A család, akik  halhatatlanok, akik örökké ugyannyi évesek maradtak, mind mikor ebbe a fénytől elzárt világba léptek. Olyanná, családtaggá szeretne válni Ő is, hiszen retteg, hogy kedvese öregnek tartja majd egy idő után… Bella szeret. Mer szeretni, elhiszi a szerelmet és boldog. S ekkor történik vele a „baleset”. Hirtelen egy elveszett világban érzi magát… „Az idő múlik. Még ha lehetetlennek tűnik is. Még akkor is, ha a másodpercmutató minden egyes kattanása olyan fájdalmas, mint a vér lüktetése a felsebzett bőr alatt. Nem egyenletesen múlik, hanem furcsa megiramodások és hosszan tartó, üres ácsorgások követik egymást, de mégiscsak múlik..” … várja, hogy felébredjen, várja, hogy vége legyen a rémálomnak. Mintha ébren álmodna, vagy álmában történnének vele a megszokott dolgok? Tudatánál van, végig érzi a veszteséget, érzi a mellkasából sugárzó fájdalmat. Megtanul vele élni,  megtanulja elviselni és túlélni. Az idővel a fájdalom nem gyengült, csak ő érezte sokkal erősebbnek magát, mintha mindez csak azért történne, hogy ő erőssé váljon, hogy el tudja viselni a fájdalmat…


A modern korunk „Rómeó és Júliá”-jaként emlegetett regényt nem csak az eseménydús  kandok, a fordulatok, a barátság és az érzelmek folyamatos jelenléte tette és teszi most is kedveltté, kedvenccé a könyvet. Van valami magával ragadó bája; valami, amit nem érzünk sziruposnak; valami, amivel azonosulni tudunk, valami ami miatt nem tudjuk lerakni… mi rajongók semmiképp.

Mázás Zsuzsanna ajánlója
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr361901244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

brunette 2010.05.14. 07:50:01

Bevallom, engem nagyon kellett gyozkodni, hogy megnezzem a filmet, azota pedig szinten nagy rajongoja vagyok Meyer-nek. Olvastam a konyveket magyarul es angolul, a filmet/filmeket unalom nelkul tobbszor is, es nagyon varom a kovetkezo egeszestes vampirfilmet.Kulfoldon megcsodaltam a filmre epulo ajandekipar csodait es bevallom Meyer konyveit tullepve altalanossagban elmondhatom: vampirrajongo lettem:) Johet Anne Rice, J.R. Ward vagy Charlaine Harris, nem valogatok. Egy a kriterium: a minoseg, amely a varazst garantalja!

NickyCica21 2010.05.14. 10:58:54

Hát,történt egyszer,hogy kölcsönkaptam filmeket egy ismerőstől.Nézegettem őket,akkor még semmit sem tudtam a Twilight őrületről.Először feliratosan láttam az Alkonyatot,amit azóta legalább 100szor megnéztem...Utána úgy döntöttem,miután egyre bújtam a netet a cikkek és egyéb hírek után,hogy nekem KELL a könyv (is).Az összes....IMÁDOM,csak ennyit tudok mondani.Mikor megjelenik,és a kezembe veszem...Amúgy is elvarázsol az új könyvek illata,de ennek még az illata is más...Azt hiszem,meghibbantam.De nekem ez jó!!!Vámpírrajongó vagyok!!!

MeS 2010.05.15. 13:37:58

Én egyik szokásos könyvvásárlásom alkalmával bukkantam rá a könyvre. Ugyanis amikor szülinapomra kapok pénzt, vagy csak éppen zsebpénzt kapok, akkor általában elmegyek könyvet venni. Egy ilyen alkalommal találtam rá az Alkonyatra, és mivel tetszett a rövid ismertetője, ezért leültem és elkezdtem olvasni. Már az első fejezet megragadott, ahogy az írónő leírta a történetet, és persze ez a kissé ügyetlen lány, Bella is a szívemhez nőtt. Ezért rögtön meg is vettem a könyvet és elolvastam. Bár tetszett a film is, a könyvet sokkal jobbnak tartom. De azért a film sem maradhatott ki. Miután elolvastam a könyvet és megnéztem a filmet, már csak várni kellett, hogy megjelenjenek a következő részek. Most pedig várom, hogy végre megjelenjen a negyedik rész, túl legyek az érettségin és azt is elolvashassam. Úgy gondolom, hogy ez egy igazán szép szerelmes történet, amit csak még izgalmasabbá tesz az, hogy a szereplői nem csak egyszerű emberek, hanem vámpírok és vérfarkasok is. Hiszen az emberek jó része szereti a természetfeletti dolgokat, és ezzel én sem vagyok másként. Éppen ezért szeretem ennyire ezt a történetet is. Ezzel a nővérem sincs másként, aki bár eleinte nem akarta őket elolvasni, se a filmeket megnézni, de aztán egy év után végre sikerült rávennünk, hogy csak nézze meg az első filmet. Azóta megnézte már a második filmet is, és persze elolvasta a könyveket is. Azt hiszem, hogy ez bizonyítja mennyire jó ez a könyv :)