Magyarországon a közelmúltig nagyon kevés skandináv krimi volt olvasható, most azonban  egymás után jelennek meg a könyvek magyarul, elsősorban az Animus Kiadó Skandináv krimik sorozatában és a Scolar Kiadónál. Azeknek  a könyveknek a népszerűségéről egyre többet hallunk, és a műfaj sikerét sokan sokféleképpen próbálják magyarázni. Többen az intellektuális krimi újjászületését ünneplik, hiszen a brutális gyilkosságok, erőszak és az egymásra halmozódó akciók helyett egy bűntény kapcsán egy titok vagy egy rejtély megismerésére és megoldására helyeződik a hangsúly. A rejtély nyomába eredő nyomozó vagy újságíró igazi értelmező ember,  aki az apró jeleket, nyomokat rakja össze egésszé és ezzel kiegészít egy hiányos történetet. A skandináv bűnügyi regények másik vonzó jellemzője, hogy kombinálja az amerikai krimi társadalomkritikáját a bűnügyi regény egyfajta hétköznapi realizmusával, melyből nem hiányoznak a főszereplők párkapcsolattal, családdal vagy pénzügyi helyzettel kapcsolatos személyes problémái sem. Olyan témák kerülnek feldolgozásra, melyekről nap mint nap olvashatunk az újságokban, mint az embercsempészet, prostitúció, erőszak, kábítószer kereskedelem vagy bandaháború.


A téma aktualitást jelzi, hogy a mai napon részben két beszélgetés témája is érinti ezt a témát. A bűnregényről hívószóval Radnóti Sándor és Bán Zoltán András beszélget a Scolar Kiadó krimisorozatáról 16 órától az Írók Boltjában. A beszélgetés apropója, hogy a Scolar Kiadó 2009-ben belevágott a krimik világába is. Két különleges szerzőt választottak ki, a világhírú norvég szerzőnőt, Karim Fossumot és Wolf Haast, a népszerű osztrák írót. Szintén ma, 19 órától a Merlinben az Irodalmi Centrifuga rendezvényén A skandináv krimi társadalmi küldetése címmel Gordon Agáta, Lévai Katalin és Péteri Vanda beszélgetnek, Larsson Stieg Millenium-trilógiáját a társadalmi nemek felől közelítve teszik vizsgálat tárgyává. Kedvcsinálónak következzen néhány sor az említett szerzőkről.

Karl Stig-Erland Larsson

1954-ben született a svédországi Skelleftehamn városkában. Szülei mindketten csak 19 évesek voltak, amikor megszületett, ezért nagyszüleinél nevelkedett egy norvég határhoz közeli falucskában. Csak nyolc évesen került vissza a szüleihez. A középiskola elvégzése és több munkahely után a TT elnevezésű svéd hírügynökséghez került. A következő 19 évben itt dolgozott, elsősorban a grafikai részlegnél, de közben esszék és könyvkritikák írásával is foglalkozott. 1995-ben hozta létre az Expo Alapítványt, amely az ugyanilyen című magazin kiadója is lett. A magazin elsősorban a szélsőjobboldali, neonáci és rasszista erők bírálatával foglalkozott, a mozgalom élére Larsson állt. 2004-ben szívroham következtében Stockholmban elhunyt. Halála után került elő három regénye, amelyet Millennium trilógia néven ismert meg a világ és óriási sikert aratott. A tízkötetesre tervezett sorozat sajnos már mindörökké trilógia marad.
 

Wolf Haas


Az 1960-ban született osztrák író Salzburgban tanult pszichológiát és lingvisztikát, később a swansea-i (Wales) egyetemen dolgozott lektorként. 1990-ben Bécsbe költözött, ahol igen sikeres reklámszövegíróként tevékenykedett. Az irodalmi áttörést az 1996-ban megkezdett krimisorozat hozta meg számára, melynek főhőse a rendőrség kötélékét elhagyó, nőbolond Simon Brenner magándetektív.
A Brenner-sorozat eredendően 2003-ban, a főhős nyomozó halálával lezárult, ekkor Haas bejelentette, hogy nem ír több bűnregényt - azóta e döntését megváltoztatta, s Brenner nyomozó stílusosan szólva "feltámadt a halottak közül".  Wolf Haas 2006-ban megjelent Das Wetter vor 15 Jahren (Az időjárás 15 évvel ezelőtt) című regénye a legvájtfülűbb irodalmi körök tetszését is elnyerte, ezért a rangos Wilhelm Raabe-díjjal jutalmazták.

 

Karin Fossum


Az 1954-es születésű norvég "krimikirálynő" már első, húszesztendős korában "elkövetett" irodalmi próbálkozásával, verseskötetével is nagy feltűnést keltett. A szerző megbecsültsége mind a mai napig töretlen a szigorú ítészek körében. Az írónő azóta publikált újabb verseskötetet, és krimijein kívül számos regényt. A világhírt azonban a Konrad Sejer-krimik hozták meg számára. Sejer felügyelő először 1995-ben tűnt fel, majd ezt követően sorra láttak napvilágot a rendkívül intelligens detektív izgalmasnál izgalmasabb esetei. A Ne nézz vissza című kötettel Fossum nemcsak az olvasóközönséget nyerte meg magának, hanem újfent irodalmi díjak sokaságát söpörhette be: a skandináv Üvegkulcs-díjat és a norvég Rivertont.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr151956124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wilbury 2010.04.29. 13:47:09

Hol marad Arnaldur Indriđason? Ha már skandináv krimiről beszélünk? Ő inkább a Karim Fossum vonalat képviseli, azaz egy nem különösebben szimpatikus felügyelő nyomoz aprólékosan egy-egy bűnügy után. Semmi akció, semmi szuperhős attitűd. Katarzis sincs a végén, ami bizonyos olvasókban hiányérzetet kelthet (bennem nem). Ettől lesz hiteles minden szereplő, és maga a sztori.
Larsson egy teljesen más szemléletet követ. Nem is nevezném őt skandináv krimiírónak. Akciódús, hallatlanul izgalmas történetvezetés, a főszereplők sajnos zavaróan tökéletesek, a szexuális vonal teljességgel felesleges, de a sztori kárpótol mindenért. Stílusa egyértelműen amerikai.

wilbury 2010.04.29. 13:54:40

Wolf Haas meg nem skandináv, gondolom véletlenül került a cikkbe, őt így nem kommentálom.

journal 2010.04.29. 14:01:39

Igen, Wolf Haas osztrák, ezért szerepel úgy a szövegben, hogy "részben két beszélgetés témája...". Persze, lehet, hogy túlhangsúlyoztuk azzal, hogy Fossummal és Larsson együtt kiemeltük az ajánló végén, miközben a téma a skandináv krimi.

wilbury 2010.04.29. 14:29:16

Na igen, a cím is ez: "Bűnügy skandináv módra"