Kapcsolatteremtő gyógyítás

journal - 2010.06.11. 10:00

Címkék: ezotéria

Amikor pár hónappal ezelőtt megnéztem Az élő mátrix című filmet, nem gondoltam volna, hogy egy olyan tisztogató útseprésnek leszek részese és közreműködője, amely maradandó változást hoz el az életemben.

Mindig is érdekeltek a „nem evilági” dolgok gyermekkoromtól kezdve. Jobb híján saját magam tapasztaltam meg a hegyeken-völgyeken át vezető ösvény föntjét és lentjét.

Az említett film dr. Eric Pearl egyik csodálatosan meggyógyult kis páciensének esetével kezdődik. Aztán maga dr. Pearl beszél meghatódottan a kapcsolatteremtő gyógyítás ilyen látványos eredményéről. Az elnevezése a módszernek, és a tény, hogy egy amerikai emberről van szó, aki egy görög, agykárosult kisfiút kézrátétellel meggyógyított, nem kis hátborzolást okozott nálam.

Lássuk be, Amerikából igen sok furcsa dolog áramlik szerte a világba. Nagy százalékuk nem éppen a „jó, ha ezt teljes mértékben magadévá teszed” kategóriába sorolható, a másik felét meg el sem kell hinni.

Végignéztem a filmet, és a tudományos eredmények mind meggyőzőnek tűntek. Ezzel egy időben - mit hoz a sors - két másik, szintén a kvantumfizikával, gyógyítással kapcsolatos filmet tekintettem meg.

Megvoltak oké, de csak dr. Pearl meghatódottsága hagyott némi nyomot bennem. Nagyon a módszerének nem is néztem utána az Interneten sem.

Ahogyan ez lenni szokott az ember éli az életét, érik események és bevillannak néha gondolatok. Arra eszméltem, hogy mindig szembetalálkozom a gyógyítással, ha akartam, ha sem. Nyilván önző módon, önmagunk gyógyítása kerül általában előtérbe. Ellenben többször is felmerült bennem, hogy „Jaj, ha tudnék, segíthetnék, de nem tudok.”

Általában, ha spirituális eszmecserébe hevültem valakivel, azt hangoztattam, hogy az élet egyszerű törvények alapján működik és csak az ember az, aki gátat vet önnön kiteljesedésének. Saját életemre levonatkoztatva ez a tényszerű megállapítás már kissé kényelmetlennek bizonyult. Senki sem szeret a feddő tekintetű tükörképébe bámulni. Hirdetni az igét persze egészen más tészta. Aztán egyik nap azon kaptam magam, hogy Dr. Pearl könyvét szorongatom, és a legteljesebb bizonyossággal éreztem, hogy azt két nap alatt, sec-perc kiolvasom.

Nos, a könyvet kb. egy órája fejeztem be. Kipróbáltam a gyakorlatokat is. A tenyérbizsergés is megvolt. Az olvasása görülékenyen ment. Az, ahogy a maga lazán szkeptikus, de mégis gyermekien kíváncsi módján kereste a magyarázatot arra, hogy pontosan mi is történt vele, egészen magával ragadó volt. Ugyanazokat a kérdéseket tette fel a híres ezoterikusoknak és spirituális tanítóknak, amelyeket bármelyikünk feltenne abban a helyzetben.

Merész vállalkozás és egyben csodálatos, ahogyan a könyv sorai között egyre csak felbukkannak az író „Nem tudom.” kijelentései. Elhiszem neki, hogy nem tudja, hogy mi ez az erő, energia és pontosan hogyan hat az emberekre. Egyet is értettem vele, hogy bárki, aki ennek ellenkezőjét állítja, annál gyanakodni kell. Aki tudja, az megvilágosodott, és ő már nem itt van közöttünk, hanem fentről segít. Bár ez csak magánvélemény.

Örömmel olvastam, hogy kutatólaboratóriumban vizsgálják az ezzel kapcsolatos folyamatokat és eredményeket. Még mindig materiális világ vagyunk. Ezt szoktuk meg, ezt tanítják az iskolákban. Jó, hogy már tudományosan lehet bizonyítani, hogy létezik az, ami szemmel nem mindenki számára látható.

Félretéve az elmélkedést, két nap alatt felfaltam a könyvet. Magával sodorja az embert a közvetlensége, az őszintesége. Ez utóbbi kiérezhető, bármennyire is csak írott a szöveg, sőt fordított. Elmeséli, hogy milyen keretet kapott az élettől, ő ezt hogyan fejlesztette tovább, vagy használta ki az adottságait. Nem akar senkit meggyőzni, térítgetni. És, ami lényeges volt még számomra, elmondja, hogy nincs halandzsa, nincs bűvészkedés, az élet egyszerű törvényeken alapul mindenféle rítust és babonát félretéve. Nem kell hinni abban, hogy megtörténik a gyógyulás, ha a gyógyítási szándék megvan rá.

A könyv végső konklúziója: Önmagadon segítesz, ha másokon segítesz. Másokon segítesz, ha önmagadon segítesz.

A gyógyító személy csak a gyógyulásra való lehetőséget adja meg a kezelt személynek. Hogy valóban meg akar-e gyógyulni, azt majd az illető eldönti. Nagyon hatásos példákkal magyarázva el ennek a lényegét. Nem véletlen, hogy pont ő kapta ezt az ajándékot. Eléggé földhözragadt, szkeptikus és orvos  ahhoz, hogy a saját életén keresztül megtapasztalja az élet áramlását, energiáját.

Röviden, Istent.

Nem hozott a könyv túl sok új információt az életembe, „csak” a képzeletbeli kapcsolótáblámon billentett át jó pár kapcsolót. Ezáltal, viszont új megvilágításba helyeződött sok, eddig megtapasztalt dolog és élmény. Mi több, visszaigazolta, hogy az élet egyszerű, és csak mi bonyolítjuk túl. Ezzel, az új, könyv nyújtotta zseblámpával, át tudom világítani az önmagam, és mások által gerjesztett félelmeimet. Így már tudatosan fogom félrehajítani a berögzött frázisokat, amint felbukkannak bennem. Az életet, pedig a maga egyszerűségében, nem túlbonyolítva élem meg. Szeretettel és hittel.

Ajánlom ezt a könyvet az útkeresőknek, materialistáknak, úton lévőknek. Bárkinek, akiben akadnak kérdések, de nem szeretne túl bonyolult válaszokat. Könnyen érthető, követhető minden komolyabb, ezoterikus olvasottság nélkül.

Mélyebb létkérdésekre, azonban ne ettől a könyvtől várjunk világítótorony-effektust. Dr. Eric Pearl könyve olyan, amit az utunk során fel kell emelni, beilleszteni az életünkbe, és azt jól megtanulva tovább menni.

Csukás Anikó ajánlója

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr892044125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wilbury 2010.06.11. 11:36:54

Anyám...., ekkora maszlagot. Történetesen jártas vagyok a valós és alternatív gyógyításokban, és sajnos semmilyen klinikai teszt nem tudja bizonyítani a cikk állításait. Ha egy kézrátételes vagy akár homeopata gyógymód működne, azért Nobel-díjat kapna az illető, aki bizonyítja. Bele se gondoltok, hogy miért nem kapott senki ilyen díjat még az 1M dollárral egyetemben, ami jár érte? Talán mert nem működnek ezek a dolgok...

James Randi szintén felajánlott 1M dollárt annak, aki bármilyen paranormális jelenséget igazolni tud. A díj még nem került kiosztásra. Talán senkinek nem kell 1M dollár?

"Jó, hogy már tudományosan lehet bizonyítani, hogy létezik az, ami szemmel nem mindenki számára látható."
Ez egyszerűen nem igaz. Hacsak nem a vírusok, atomok, stb. létezésre gondolsz (nyilván nem...)

wilbury 2010.06.11. 11:39:54

Na miután ezt megírtam, egy kapcsolódó cikket olvastam Worluk tollából, idevág:

w.blog.hu/2010/06/11/apa_mosdik_anya_szul