Bojtár Endre recenziója Szegedy-Maszák Mihály Kosztolányi Dezső című könyvéről
 

2010 alighanem Kosztolányi-évként vonul be a magyar irodalomtudomány történetébe: a kritikai kiadás első köteteként megjelent a prózaíró Kosztolányi egyik legkiemelkedőbb remeke, az Édes Anna az MTA Irodalomtudományi Intézetében alakult, s Veres András vezette munkacsoport gondozásában (a legkorszerűbb, ún. genetikus textológiai módszerrel, ami azt jelenti, hogy közli mindazon szövegváltozatokat, amelyek a szerző életében keletkeztek); s evvel egy időben látott napvilágot a Szegedy-Maszák Mihály által alapított MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport szerkesztésében Arany Zsuzsa munkája („most elmondom, mint vesztem el”), amely első ízben adja közre azokat a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, amelyeket Kosztolányi élete utolsó három hónapjában, a hangját elvevő gégemetszést követően a kórházi ágyon vetett papírra. A két kötet közül az első az író munkásságára, a második életének utolsó szakaszára vet új fényt. S ugyancsak az idén jelent meg az egész Kosztolányi-kutatás Veres András melletti másik fő mozgatójának, Szegedy-Maszák Mihálynak az író egész életművét első ízben átfogó monográfiája, mint a szerző válogatott műveinek negyedik kötete. (Nyilván nem érdemtelenül Szegedy-Maszák az egyetlen élő magyar irodalomtudós, akinek munkáit sorozatban jelenteti meg a pozsonyi kiadó.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nielsen BookScan nemzetközi könyvkereskedelmi mérésekkel foglalkozó vállalat elkészítette a legjobban fogyó könyvek abszolút listáját. A cég 1998 óta gyűjti angol nyelvterületen a könyvek eladási adatait. A 2011. január 1-én megjelent lista szerint minden idők legsikeresebb könyve Dan Browntól a A Da Vinci-kód,  amit J. K. Rowling  Harry Potter könyvei követnek. Első pillantásra a legszembetűnőbb, hogy az első kilenc helyén kizárólag Dan Brown és J. K. Rowling könyvei találhatóak, és csak a kilencedik helyren találkozunk másik szerzővel, mégpedig Stephenie Meyer-rel.


Jó hír a magyar olvasóknak, hogy az élvonalba tartozó szerzők -ha az első húsz helyet nézzük - nálunk is ismertek, így Alice Sebold, Mark HaddonKhaled HosseiniAudrey Niffenegger munkái magyarul is olvashatóak, az egyetlen TOP20-as kivétel Jeremy Clarkson. A nálunk is népszerű Stieg Larsson a Millenium trilógia első kötetével tizenhetedik a nemzetközi listán. Persze a magyarországi eladási adatokkal összevetve találunk néhány igazi meglepetést! Alice Sebold Komfortos mennyországa éves összesítésben nem került fel a 100-as Bookline listára, míg a Nielsen-féle listán a 13. helyen talható. Szintén hasonló a helyzet Mark Haddon könyvével, A kutya esete a különös éjszakában. Ha kíváncsiságodat nem tudod leküzdeni, mind magyar, mind angol nyelvű kiadásban elolvashatod ezeket.


A nemzetközi összesítésa adatait itt tudod megnézni!
 

2010-ben ismét a szórakoztató könyvek és a már jól ismert nevek vitték el a pálmát, az első 10 legsikeresebb könyv íróinak népszerűsége már évek óta töretlen, mint Stephenie Meyer, Dan Brown, Ken Follett, Paulo Coelho és Stieg Larsson. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar szerzők közül Csernus Imre és Müller Péter új könyvei mindig biztos sikerre számíthatnak.

2010-ben a Top 10-ben „újonc”  Frei Tamás, Kiss Ádám, Elizabeth Gilbert és Bud Spencer. Erősödik a tendencia, hogy egyes kötetek és íróik több éves sikerszériát tudhatnak magukénak, akár 2-3 éven át is az élvonalban vannak, ezzel párhuzamosan pedig egyre kevesebb az igazi trónkövetelő, az új sikerkönyv. Harry Potter népszerűsége azonban máig verhetetlen. A sorozat  utolsó kötete 2008-ban 27 ezer példányban kelt el, míg 2009 sztárja, Stephenie Meyer Napfogyatkozása 16 ezer, és 2010 TOP1 könyve, a Hajnalhasadás 15 ezer eladott példányszámmal jócskán lemaradt.

Ha megnézzük az elmúlt évek TOP termékeit, azt látjuk, hogy az előző években megjelent könyvek továbbra is megállják a helyüket. Míg 2008-as TOP 10-ben kizárólag 2008-as megjelenésű könyvek szerepeltek, 2009-es listán az előző évben megjelent Stephenie Meyer Alkonyat és Csernus Imre A nő című könyve is előkelő helyen áll. A tendencia 2010-ben tovább erősödött, és már öt korábbi megjelenésű könyv szerepel benne. Ez a jelenség a könyvkiadás lassulását jelzi, csökken a könyvújdonságok száma, viszont a sikerkönyvek hosszabb ideig élvezhetik a népszerűséget.

Érdekes adalék, hogy a 2010-ben legjobban fogyó 15 könyvből összesen 72 ezer példány kelt el, ami összesen 39,2 millió oldal és ezek teljes súlya 47 tonna.

 

2010-ben történt:

Amire különösen büszkék vagyunk, hogy 3. alkalommal hódítottuk el az Év internetes kereskedője díjat. Ha számokban szeretnénk összegezni a 2010-es évünket, akkor a következő érdekességeket emelnénk ki:

1.000.000.000 forintot spóroltatok azzal, hogy a bookline kínálatából vásároltatok.

1.150.000 látogatónk volt decemberben a Google Analytics szerint.

596.992 regisztrált bookline felhasználónk van.

315 ezer válasz érkezett karácsonyi kvízünkre.

220.000 az összes éves megrendelés szám .

19.632 rajongója van facebook oldalunknak.

3.813 kiadó könyveit forgalmazzuk.

999 hírlevelet küldtünk ki.

986 mű érkezett Zöldalma alkotói pályázatunkra.

248 Bookline átvételi pont van Magyarországon.

155 országból látogatják a Bookline weboldalát.

36 antikvárium teljes kínálata megtalálható nálunk.

 



 

Január 12-én megjelenik Jamie Reidy Kemény üzlet című regénye. A regényből készült film Szerelem és más drogok címmel január 6-tól a mozikban!

Jamie Reidy a Notre Dame katolikus magánegyetem végzett az Indiana állambeli South Bendben, majd három évet a katonaságnál töltött. 1995 és 2000 között a Pfizer gyógyszeripari óriásnak dolgozott, mint ügynök. A Pfizer után az ELi Lilly gyógyszercég következett, ahonnan a könyv megjelenésekor rúgták ki. Azóta régi vágyával, az írással foglalkozik, BACHELOR 101: Cooking Cleaning = Closing című könyvében magához hasonló szerencsétlen agglegényeget tanít főzni, illetve a randevú előtti teendőkre, úgymint például a lakás kitakarítása.



Legújabb itthon megjelent könyvében, a Jamie főzőiskolájában a vagány angol szakács mozgalmat indít: meg akarja tanítani az angolokat olcsón és egészségesen étkezni. Nálunk ebből nem lesz forradalom, de néhány klassz recepttel gazdagabbak lehetünk.

Nehéz eldönteni, mulatságos vagy elkeserítő az, hogy mi számít elérhető házikosztnak Jamie Oliver szerint, illetve Magyarországon mi számít annak. Legújabb könyvében, a Jamie főzőiskolájában az angol szakács mozgalmat indít: meg akarja tanítani az angolokat olcsón és egészségesen étkezni, illetve otthon főzni. Elmondása szerint jó oka van rá, ugyanis Európában az angolok fogyasztják a készen kapható ételek 50%-át. Nem mozognak, ártalmas vacakokat esznek, aminek eredményeképp már megszületett az az generáció, akik rövidebb ideig élnek majd, mint szüleik. A könyv olvasóival ezért fogadalmat irat alá a szerző: minden fejezetből egy receptet meg kell tanulni, és legalább két embernek tovább kell adni a tudást.



 Déri Szilvia ajánlója Bíró Lajos Sok vagyok című könyvéről

Nem olyan rég egy díjkiosztón jártam, ahol a legjobb magyar éttermek mérkőztek egymással. Természetes, hogy a „kéteringet” is ezek az éttermek biztosították. Ahogy körbejártam a standok között, megakadt a szemem egy asztalon, amin libamájjal kombinált halételek és a malac legszokatlanabb részeivel készült falatkák kínálták bájaikat. Jól emlékszem, ez volt az egyetlen pult, aminél egészen biztosan tudtam, melyik étteremről van szó. Naná, hogy a Bock bistro volt! Lehet ugyanis szeretni, vagy utálni Bíró Lajost, de az az egy tény, hogy van stílusa, egyéni, markáns és bárki számára könnyen felismerhető.

Számos okból kifolyólag vártam tehát kíváncsian most megjelent könyvét. Egyrészt rettentő szívfájdalmam, hogy még mindig minimális az olyan magyar szakácskönyvek száma, melyekre büszkék lehetünk. Évek óta problémát jelent mit adhatnék azoknak a külföldi barátaimnak, akiket igazán érdekel a magyar konyha és nem a „marketing receptekre” kíváncsiak a szokásos klisékkel. Másrészt miközben „jobb helyeken” reneszánszát éli, nálunk még most is alig-alig akad olyan séf, aki komolyan foglalkozna a hagyományokra épülő modern nemzeti gasztronómiával.

Karácsonyi Thébázás

journal - 2010.12.26. 16:39

Címkék: théba



 

Kivételesen egy társasjáték ajanlóval jelentkezünk, hiszen az olvasás magányos óráit karácsony és újév táján háttérbe szorítja a társas élet. Tehát mai ajánlatunk a Théba.

A játék szerzőjéről, Peter Prinz-ről sokat nem lehet tudni. Dizájner életének fő műve a Thebes (nevezzük inkább Thébának, elvégre magyarul is megjelent a játék). A Théba mellett még egy játékot alkotott Zauberzeit (Varázslók ideje) néven, de ez  BGG-s adatlapja alapján felejthető kísérletnek tűnik. Ez így összesen három játék, merthogy a Thébának van egy 3 évvel korábbi előzménye, azonos címmel. Mindig lenyűgöznek az "egyműves" szerzők, akik egy alkotásukkal bekerülnek a legjobbak közé, tehát láthatóan megvan bennük a zsenialitás, mégsem képsesek vagy nem akarnak(?) újrabb remeket produkálni.

A játékban régészeket alakítunk, akik Európa különböző nagyvárosaiban szerzik meg tudásukat, ismereteiket, ásatást megkönnyítő eszközeiket, adott esetben különböző nagyvárosokban tartják meg tudományos expozéikat, kiállításaikat. A fennmaradó időt pedig ásatással töltik, a klasszikus világ leghíresebb lelőhelyein: Egyiptomban, Palesztinában, Krétán, Görögországban és Mezopotámiában. Az ásatásokon szerzett leletek értéke, illetve a tudományos eredményekkel (előadások/kiállítások) szerzett győzelmi pontok adják meg a játék végén régészi teljesítményünk mérőfokát. Így eldől, hogy a Petőfit kereső Morvai Ferenchez hasonlítunk inkább vagy született Schliemannok vagyunk.



 

Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna


Michelangelónak nem voltak tanítványai. De hát mit is lehetne elvárni egy olyan embertől, aki önmagát használja modellként Holofernész levágott fejéhez? Túlságosan is lefoglalta őt az anyaggal való viaskodás. Az anyaggal, melybe művészetével életet lehelt; s az anyaggal, melybe Isten beoltotta az ő lelkét. Ennyi gyűrközés kitölti azt a kevés időt, ami egy embernek adathat - legyen az akár 89 év...
Nem is lehetett ő senki mestere, mert örökké megmaradt nyitott szemmel járó tanítványnak. Ghirlandaio műhelyét ugyan elhagyta, s a legnagyobb művészek között tartották számon, ám őt mégsem hagyta el tudásszomja. Boncolt, hogy az izmokat megismerje. Járta Rómát, hogy minél több antik mintát láthasson. És még a feltörekvő ifjú (tehát ezért egyben vetélytárs) Raffaello műveit látva  is hajlandó volt levonni az őt érintő konzekvenciákat.
Életéről könnyű regényt írni. Könnyű őt heroikus figurává tenni. Ám éppen ezért van nehéz dolga annak, aki az igazságot, a tényeket kutatja fáradhatatlanul. Sokszor a tegnapot is nehéz rekonstruálni, ezúttal pedig 500 évvel ezelőttre kell visszatekinteni. Talán már nincs is meg az ember. Talán helyét régesrég átvette a legenda.

Vér, nevetés, könyvek

journal - 2010.12.19. 10:01

Címkék: scott adams







A munkahely föntről nézve harcmező, alulról pedig valami abszurd izé, pontosabban alulról nem is nagyon látszik a kalickából, amiben ülünk – ez a tanulsága ehavi két, vezetéssel foglalkozó könyvünknek.


Dilbertet nem kell bemutatni, húsz éve szórakozhat a rövid képregényeken – és saját magán – mindenki, aki valaha dolgozott irodában vagy bármilyen munkahelyi hierarchiában, vagy látott már ilyesmit. A címadó Dilbert-elv az úgynevezett Peter-elv továbbfejlesztése, ami azt mondja ki, hogy mindenki olyan magasra kapaszkodik a ranglétrán, ahol már képtelen ellátni a feladatát. A Dilbert-elv szerint „a legalkalmatlanabb dolgozók rendszerint ott kötnek ki, ahol a lehető legkevesebb kárt okozhatják a cégnek: a vezetőségben.” Így az előléptetés valójában a szervezetek természetes öntisztulása az idiótáktól, akikből ilyen módon totálisan inkompetens vezető válik. Persze tulajdonképpen mindannyian idióták vagyunk, állítja Adams, aki ezúttal nemcsak rajzban, de szövegben is kifejti totálisan cinikus szemléletét a munkaerőpiacról, az irodai poltikáról, az értekezletekről és a csapatépítő tréningekről. Mindezt olyan megállapításokkal, mint hogy „a költségtervezés nevű förtelem szadista, macskaszerű földönkívüliek agyszüleménye”, illetve hogy marketingessé könnyen át lehet képezni valakit, elég, ha annyira pofán verik, hogy azt se tudja, hol van. Vicces módon, mindennek ellenére a könyv számos menedzsment- és üzleti program tantervében szerepel 1996-os eredeti megjelenése óta.



Részlet Jü Hua Testvérek című regényéből

Jü Hua Testvérek címmel magyarul megjelent regénye, az elmúlt időszak legnagyobb kínai irodalmi sikere. A regény több millió példányban kelt el, számos országban kiadták. Kemény kritikáját adja a kétarcú kínai kommunizmusnak; helyenként megrázó, máshol pedig rendkívül szórakoztató.

Jü Hua Mao Ce-tung kulturális forradalma idején volt gyermek, és ez az időszak az alapja ennek a regényének is. A kulturális forradalom a kínai társadalom intézményrendszerét, viselkedési mintáit, kulturális értékeit visszavonhatatlanul megrázta, kitörölhetetlen nyomokat hagyott a benne élők mentalitásán, viselkedésén. Gondoljunk bele, milyen lehet egy olyan korban élni, amikor arra szólítanak fel, hogy jelentsük fel saját családtagjaikat és szomszédainkat, amikor a kulturális forradalom nevében 3 millió embert feljelentenek és több tízezren halnak meg a börtönökben. Jü Hua regénye innen indul,  és egészen a mai, hiperkapitalista, ultragazdag Kínába érkezik, ahol a főhős már nem tudja az arany vécécsészéjén ülve, hogy mire költhetné a pénzét, és szeretné kilövetni magát a világűrbe, talán már csak ezt nem próbálta.

Ajánló helyett részlet a regényből:



 

Gondolatok az Örökségünk kötelez című könyv olvasásakor

„Egyhuzamban” olvastam el a hét végén e nagyon izgalmas, gondolatébresztő és szinte kordokumentumnak is beillő könyvet. Egy korán kiemelkedő eredményeket elérő fizikus - majd kutatóintézet igazgató és egyetemi tanár, ugyancsak viszonylag fiatalon a magyarság közéletébe belépő, ott tudatosan és hamar jelentős posztokat betöltő államtitkár és miniszter, országgyűlési képviselő, majd a Magyar Tudományos Akadémia Elnöke - Pálinkás József vall életéről, céljairól, eszményeiről. Szinte alig tudtam letenni e könyvecskét.

Nem könnyű megilletődés nélkül olvasni a gyermekkor és az iskolaévek küzdelmes, de tiszta értékekkel találkozó éveinek emlékeit, az ezeket megbecsülő, életre szóló adományként értékelő reflexiókat. A nehéz sorsban élő szülői és nagyszülői példákat, mindezt a legújabb kori magyar történelem egyik igen nehéz szakaszában. Már ezek elegendőek lennének egy világos, értékelvű, a magyarság számára fontos, a mai világban különösen „versenyképes” oktatáspolitika megalapozásához. Az iskola és a család emberformáló szerepét a nehéz életkörülmények között is megindítóan felmutató élettörténet e szakasza világos hátteret ad a későbbi éveknek, kiemelve az ellenszélben dolgozó Piarista gimnázium meghatározó szerepét. Szinte tankönyvszerűnek érzem e tanulságos történetet.



Nyilván nem vár senki könnyed, felhőtlen szórakozást, ha olyan könyvet vesz a kezébe, mely egy kislány nyolc ellopott évéről, végtelennek tűnő fogságáról szól. Könnyedséget mi sem ígérhetünk, de hogy Natascha Kampusch nem a várt klisék szerint írta meg önéletrajzi írását, azt tiszta szívvel állíthatjuk. 3096 nap, a könyv.

Négy évvel azután, hogy kiszabadult elképesztően hosszú, nyolcéves fogságából, Natascha Kampusch végre megnyílt, és könyvben beszél a történtekről. Annyira adott volt, hogy egy zsákmányra éhes ügynök és két ügyes szerkesztő majd kezük közé kaparintják a lelkileg megnyomorított kislányt, és jófajta sírós könyvet íratnak vele, hogy csoda, hogy nem így lett. Vagyis mire a 3096 nap végére érünk, egyáltalán nem csoda.

Logó a levegőben

journal - 2010.12.14. 18:00



 

Az Arculat és identitás az, aminek látszik, és nem az, aminek mondja magát: egy nagy, szép album másfél tucat jól sikerült magyar arculatról.

Abban az országban, ahol még mindig nem szerveztek tömegtüntetést a nagykörúti boltok citromsárga alapon piros betűs, balkáni cégérdzsungele ellen, nem kérdés, hogy van létjogosultsága egy jól sikerült logókat és arculatterveket ünneplő albumnak. Ebből a szempontból nem is érheti bírálat az Arculat és identitást: a kellemes megjelenésű, szellős kiadványban húsz, jobbára tényleg kiemelkedő cég és intézmény vizuális világa szerepel, a Ludwig Múzeumtól a Tiszán át az M2-ig.

Sting: Broken Music

journal - 2010.12.13. 17:36

Címkék: sting



Jó érzés, hogy végre vége. Nem azért, mert unalmas volt, vagy irritált, csak mert vannak  könyvek, amik bármilyen jól vannak is megírva, közben folyton az éjjeliszekrény felé pillantgatok, hogy mi vár rám utána. Hogy talán azokban még nagyobb izgalmat találok, őket talán majd le sem lehet tenni. Stinget le lehet tenni, sőt, igazság szerint kicsit lassan verekedtem magam át rajta. Biztosan vannak, akik most hozzágondolják, hogy pont, mint a zenéjén. Egyértelműen a legnívósabb fajta, erőteljes és tehetséges, de egy picit unalmas.

A könyvbe persze csak az vág bele, aki a zenét ennél többre értékeli. Én is többre tartom, ezért kaptam a Broken Musicot négy éve, de miután kigyönyörködtem magam a címlapban (Sting gyerekkori arcában), eltettem jobb időkre. Csak most, a koncertélmény után született meg bennem a vágy, hogy bele is olvassak.

TIZENHARMADIK FEJEZET,
melyben a Kedves Olvasó

Van ez az igazságtalanság. Ezt érezte. Próbálta leküzdeni, de nem ment. Mindig visszajött, és nem hagyta olvasni. Ment a fejében, ahelyett, hogy a szöveg ment volna a fejébe. Túl szimpla ez így, de ez az igazság. Ez így volt. Hogy van az EP. Még egy rendes magyar szaka sincs. Csak valami TTK. És akkor ilyen lilába meg keménybe kötik, amit ír. De ez még hagyján, mert kinyitva legalább nem látszik. Hanem hogy kinyitja, és olvassa, és abszolút a jó szándék, azaz ha abszolút, akkor nincs előjel, nincs jelző, tehát akkor szándék van, elszánás, hogy azért is, ő sort sor után rak, és halad és lapoz, lesz, ami lesz. Csak hogy közben nem lehet kérdezni. Ez az igazságtalanság.
Pedig elképzeli, s akkor aztán hiába rak sort sor után, meddő az egész. Még annyira se halad, mint addig, mert így már kérdés se merül föl, hisz a képzelet az úr. (Jé, hogy a víz azúr...)

 

e= πKa

Esterházy végre nyíltan felvállalta! Megvolt a kámingáutja! Na nem mintha bármikor is cáfolta volna, és ugyan csak ímmel-ámmal tiltakozott, de mostantól legalább nem kérdés. Esterházy Péter nem regényíró. Kész. Passz.


Mondjuk, ideje volt tudatni. Elvégre díjat nyert már mindent, amit lehetett. Most persze még lehet gyűjtögetni, de az már csak halmozás, s nem fokozás. Utóbbi a Nobel lehetne. De az meg nem lesz. Még ha megéri a 74-et (Llosa korát), akkor se. Mert hiányzik belőle az az össznépi tragédia, ami oda kell. S benne meg aztán nem össznépi, még magyar tragédia sincsen. Egyszerűen nincs érzéke a fájdalomhoz, a világ fájdalmához. Ő köszöni, jól érzi magát. Persze miért is ne. Gyerekei vannak, szépek, nő szintén. Na nem mintha nem lett volna élete, meg azért az emberi fájdalomhoz van érzéke, de mégis világít belőle ez a gyerekes bizalom, hiszen ha tartott is haragot, volt ideje kibékülni, ha meghalt valaki, volt ideje gyászolni. Van bora és kenyere („borban mosdott, kolbásszal törülközött”), és szeret is enni. Meg utazni is, és teheti. Miért lenne boldogtalan?!
De hát még beérhet. Már a bizottság. Hogy egyéb szempontok érvényesüljenek.
Zárójel bezárva - ahogy írná.



Idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Vállalkozók Napja keretén belül a Prima Primissima Díjátadó Gálaest. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői részesülnek elismerésben ilyen módon.

Irodalom kategóriában Moldova György író kapta meg a díjat. Moldova elsősorban szociológiai ihletésű riportjairól ismert, de novellái, regényei szociológiai megalapozottsággal készülnek. Írásai 1955 óta jelennek meg, mára több mint 90 könyv szerzője. Rendkívül népszerű szerző, művei több millió példányban keltek el, némelyik kilenc kiadást is megért. Legújabb Harcolj vagy menekülj című riportkönyvében a tűzoltók izgalmas munkáját mutatja be.



 

Az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díjat Spiró György Messiások című regényének lengyel kiadása nyerte idén. A díjat december 4-én adták át Wrocławban hivatalos gálaműsor keretében


A nyertes kötet tavaly jelent meg a W.A.B. Kiadó gondozásában Mesjasze címen, Elzbieta Cygielska fordításában.

A Messiások 2007-ben jelent meg, és egy korábbi regény, A jövevény átdolgozásaként született meg. Spiró ebben a könyvében kalandregénybe illő fordulatokkal teli történetet tár az olvasó elé.A történet szerint az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából, szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Słowacki. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan főnél csak ritkán számláltak többet, mégis nagy felfordulást okoztak az egyház- és titkosszolgák körében. Nemcsak a Pápát próbálták megtéríteni, de az izraeli és európai zsidóságot is, s lengyel hadtestekkel vettek részt a 11848-1849-es forradalmakban.

Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei `nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázivallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek.` A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.

Kiadói hír (Magvető)



 

Bulletpointok a fejbe

journal - 2010.12.07. 16:03









Két könyv a prezentációkról azoknak, akik a fotelben szeretnének tréningezni: az egyik jól megírt, de a felszínnel foglalkozik, a másik tömény, cserébe mélyebbre ás.

Annak, aki járt már életében legalább kettő darab magyar szakkonferencián, nem kell magyarázni, hogy néha a legérdekesebb dolgokkal foglalkozó emberek tartják a legunalmasabb prezentációkat, az egyébként teljesen racionális időkeretek betartása háromból két előadónak fizikai fájdalmat és megoldhatatlan kihívást jelent, és még mindig szilárdan tartja magát az a nézet, hogy királykék diákat citromsárga aláhúzott Comic Sans betűkkel sűrűn teleírni csodálatos ötlet. A helyzet persze sokat javult az utóbbi időkben: mostanra nagyjából mindenki megtanult olyan Youtube-videókat beágyazni, amelyek azt érzékeltetik szellemesen, hogy a fogyasztók és a márka kapcsolata a 21. században új alapokra helyeződött.

Elvis Presley születésének 75 éves évfordulója alkalmából november 8-án jelenik meg a Viva Elvis album, melyet a Cirque du Soleil Viva Elvis bemutatója inspirált.

A Cirque du Soleil társulat legújabb darabjában Elvis életének és zenei pályafutásának állít egyedülálló, 21-ik századi emléket. A társulat előadásainak különleges világa és akrobatikus elemei emberek ezreit vonzza szerte a világon. A montreali társulat hazánkban is egyre ismertebb, hamarosan második előadásuk lesz látható hazánkban. Emellett Hajdú Szabolcs filmjében a Fehér tenyérben is felbukkanak, sőt a Műhely Alapítvány közreműködésével a társulat már táncosokat is keresett hazánkban.


Az új cirkusz műfaját megteremtő Cirque du Soleil előadásai, nevével ellentétben, sokkal inkább rokonságba hozhatók a mozgásszínház világával, mint a hagyományos cirkusszal: akrobatái jellemzően az emberi test teljesítő-képességének határait feszegetik, ám maga a test és a mozgás kapcsolata sokszor az előadás fő témájaként is megjelenik. Ezt egészítik a cirkusz hagyományos elemei, azaz a zsonglőrmutatványok, a légtornászszámok, a szóban vagy hangokban életre keltett komikum. Zenéi sem hasonlítanak a tradicionális cirkuszban megszokott dallamvilághoz. A Cirque du Soleil minden előadását egyfajta jellemző zenei „stílus” kíséri: a Draliont különféle dobok uralják, az Alegriában a harmonikáé és a hegedűé a főszerep, a Zumanity alaphangzását a szaxofon és a zongora határozza meg, attól függően, hogy az előadás milyen hangulatot követel, az idén Las Vegasban bemutatott Viva ELVIS produkciójuk pedig már címében is sokat mondó.



Lackfi János ajánlója Kenyeres Zoltán: Megtörtént szövegek -Esszék, tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról címmel megjelent könyvéről.

A recenzió megjelent az MKB Professzori könyvajánló sorozatban.

 Minden vérbeli kutató- és tanáregyéniség igazából valamely magatartást testesít meg, és ennek révén válhat igazán nagyhatásúvá. A mozgósított tudásanyagon és a felhalmozott idézet-mennyiségen túl minden igazi tanulmánykötet portré, lenyomat arról az alkotóról, aki a legkülönfélébb apróbb-nagyobb tényekből kiindulva intellektuális piramisokat épít, furfangosan elrejtve ezek mélyén bebalzsamozott személyiségét. Ha egyetemi éveim egyik legfontosabb tanáregyéniségének, szakdolgozatom és PhD-értekezésem témavezetőjének, Kenyeres Zoltánnak frissen megjelent könyvébe tekintek, sajátos tükörterembe lépek. Előadásai és a doktoriskolai szemináriumok végén felszikrázó, szóbeli miniesszéi maradandó befolyással voltak és vannak egész értelmiségi alapállásomra, így aztán a tükrök egy részéről saját arcom egyes részletei bámulnak vissza rám. Más foncsorfelületeken kristálytisztán az elmélyült elemzőnek, a kötet szerzőjének egy-egy vonása látszik, míg a körötte legyezőszerűen felhőző tükörportrékban kártyalapokként gyülekeznek a hatalmas árnyképek, az igazi aduászok: Kosztolányi Dezső, Ady Endre, József Attila, Babits Mihály, Illyés Gyula, Németh László, Weöres Sándor, Mészöly Miklós és a többiek.

Belóg a sorba

journal - 2010.12.03. 16:56



Simon During (szerk.)
The Cultural Studies Reader

Egy kultúrakutatási antológia szokatlan lehet a Kreatívban, pedig ideillik, elvégre arról a világról szól, amivel minden szakember naponta dolgozik.


A kultúrakutatóknál nincs belterjesebb tenyészet, éppen ezért úgy ajánljuk ezt a könyvet a szakma figyelmébe, hogy megpróbáljuk elkerülni a szövegbe beletöltött kulturális tőke burjánzását. A bevezető példánk: a General Motors egymillió dollárt költött célcsoport- és kultúrakutatásra, mielőtt elkészítette volna a Ford városi alternatív életmódra szabott, 2005-ös Gorilla modelljét.


Hogy mi köze van ennek Simon During imponálóan teljességre törekvő, aktualizált kiadású szöveggyűjteményéhez? A GM kutatócsoportja bizton használta a következő terminusokat: szubkultúrák, rassz, nők, elképzelt közösség, stílus, többértelműség, alternatív életmód, kulturális politika stb… Ezekre a kérdésfelvetésekre Simon During antológiája tartalmazza majdnem az összes, ma már klasszikusnak számító bölcseleti szöveget, legyen szó műalkotásokról, szubkultúrákról, faji emancipációról, feminizmusról vagy szexualitásról. Akad persze hiányérzetünk, de ezt majd megbeszéljük e rovat korábbi, azóta valóban kultúrakutatónak állt szerkesztőjével.

Bátorfy Attila ajánlója



Aknai Tamás recenziója Kőnig Frigyes: Historia picta castellorum című könyvéről

2010. október 18.-án a Magyar Tudományos Akadémián mutatták be Kőnig Figyes: Historia Picta Castellorvm - Erődítések és várak a Kárpát-medencében az őskortól a XIX. századig, (Archaeolingua Alapítvány és Kiadó, Budapest, 2010.) kötetét. A könyvet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Marosi Ernő kutatóprofesszor, az MTA volt alelnöke és Beke László, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója méltatta. A hely fizikai és a bemutatás szellemi környezete szinte tekintélyelvűen jelzi, hogy a magyar művészet és régészet-, történettudomány életében is feljegyezhető esemény Kőnig Frigyes munkájának megjelenése.

Interjú

Most jelent meg Fejős Éva új könyve Cuba libre címmel. A könyv főszereplője már jó ismerősünk az Eper reggelire és a Hotel Bali lapjairől, ő Endrődi Kata, vagy ha így könnyebb azonosítani, az Eper reggelire sebész főhősének, Endrődi Péternek húga. Ez alkalomból felelevenítjuk az írónővel korábban készített interjúnkat.

Bookline: Bangkok egy élő, lüktető, kozmopolita nagyváros, de ilyen alapon a történet játszódhatna Rómában, Tokióban, vagy Sydneyben is. Hogyan esett éppen Bangkokra a választása?

Fejős Éva: ámomra Bangkok nem egyszerűen egy nagyváros, hanem sokkal több annál; ez az a hely, ahol elevenen együtt él a jelennel és a jövővel a múlt: a modern felhőkarcolók tövében ott találhatók a régi cölöpházak, és az egész várost áthatja valamiféle spirituális hangulat. Szerencsém van, mert jó néhányszor járhattam a thai fővárosban – nyilván nem véletlenül, hiszen mindig visszahúzott oda valamiféle mágikus erő -, és azt gondolom, ha az ember nyitott egy különleges világra, akkor bármi megtörténhet vele. Számomra egyértelmű, hogy a hét főszereplőnek éppen ebben a városban van dolga, itt keresik önmagukat, vagy éppen valami mást, ami nélkül nem lehet teljes az életük. Persze, azért is Bangkok a helyszín, mert jó volt írás közben odaképzelni magam…

 

Fejős Éva regényhősei egzotikus helyekre kalauzolják olvasóit, de Rio de Janeiróban még ők sem jártak… Rio sokak szerint a világ egyik legszebb fekvésű városa, csodás tengerpartjáról, a Cukorsüveg-hegyről és a hatalmas Krisztus-szoborról már mindnyájan láttunk képeket, de keveseknek adatik meg, hogy személyesen eljussanak oda.

Az Ulpius-ház Kiadó és a Bookline Fejős Éva könyvakció nyertese másodmagával egy hetet tölthetett Rio de Janeiro központjában, a Copacabana strandnál található szállodában az STA TRAVEL jóvoltából. A szerencsés nyertes, Horváth Dóra, megosztotta velünk úti beszámolóját.

Izgalommal tele indultunk november 8-án a reptérre. A becsekkolás simán ment. A repülőn szuper helyeken, mindig ablak mellett ültünk. Egy apró malőr csúszott bele a gépezetbe, Liszabonban törölték a riói járatot. A légitársaság azonban nagyon korrekt volt, és elvittek minket egy közeli szállodába, ahol megvacsoráztunk és elöltöttük az éjszakát. Másnap reggel kivittek a reptérre, hogy folytatódjon a nagy utazás. Itt is minden rendben ment, az út nagyon hosszú volt, de hát messze van Dél-Amerika...

 

süti beállítások módosítása