Twilight, New moon és most az Eclipse. Egy újabb divathullám. Ezzel a két mondattal most biztosan tőrt döftem az ízig-vérig "twilighterek" szívébe és még jól meg is forgattam. De mit is mondhatna egy átlagos olvasó, aki találkozott már vámpírtörténetekkel, jobbakkal és rosszabbakkal, de sosem talált két ugyanolyat. Vagy egy átlagos utazó, aki mást sem lát a metrón, csak a saga legújabb kötetét bújó tinilányokat.

Ez a sorozat valamiben más, mint az eddigiek: aki kicsit is jártasabb vérszívóberkekben, biztosan ismerősen üdvözli L.K.Hamilton vagy J.R Ward nevét, Anne Rice-ról már nem is szólva. Az én képzeletemben mindig is az volt az "igazi" vámpírvilág, amit azok a könyvek idéztek meg: misztikus, izgalmas, véres, erotikus és veszteségekkel, élet-halál harcokkal teli. Perzselő, talán ez a legjobb szó, egy pusztító tűz, ami magával ragad, és nem lehet tőle szabadulni. Egy olyan felnőtt rém(mese)világ, ahol minden döntésnek tétje van.

Mindezek után a Twilight kicsit langyos volt nekem: hétköznapi, tépelődő, bizonytalan. Oldalról-oldalra vártam a fordulatot, az elhatározást, hogy történjen már valami világrengető, de a könyv végén nem sokkal tartott előrébb a mese, mint néhány száz oldallal hamarabb. Mégis megvettem a második kötetet, majd a harmadikat is. Miért? Mert kíváncsi voltam, hogy az írónő hogyan alakítja Bella, Edward és a többiek sorsát, hogy továbbra is várat-e magára az igazi vámpíros borzongás és marad a kissé "lightos" vega-világ, vagy robban a bomba, minden borul és elszabadulnak az események. Az eredmény: továbbra is mindenki jó, aki Bella oldalán áll, és rossz, aki a másikon. Fekete és fehér, kicsit gyermeteg mesevilág.

Mégis élveztem, lenyűgöz, a maga egyszerűségével és kiszámíthatóságával. Talán azért, mert a sok kemény vérszopóhorror után nekem is kell egy kis kikapcsolódás...vagy azért, mert olyan szeretnék lenni, mint Anita Blake: különleges, magabiztos, már-már legyőzhetetlen. Így bosszantó, hogy én inkább csak egy Bella vagyok: ügyetlen, csetlő-botló, néha kicsit szerencsétlen, de egyedi és megismételhetetlen.

Rendeld meg!

Kuczmog Zita

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr641877891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NickyCica21 2010.05.14. 10:54:39

Hm...én imádom az összes vámpírsztorit.Én a Twilight-tal kezdtem,és azóta függő vagyok.Jaja...mondhatom,h függő vagyok.Ez a széria kedvet hozott az összes többihez.Imádom őket,és még nagyon sokat nem olvastam.De behozom a lemaradást,az biztos.

MeS 2010.05.15. 14:00:57

Többféle vámpíros könyvet olvastam eddig, többek között Bram Stoker Drakuláját és Charlie Huston Félholtak című könyvét, de nem maradtak ki L.K.Hamilton, Anne Rice és Stephenie Meyer könyvei sem, és persze még folytathatnám a sort. Minden könyvben lévő vámpír más volt, de ahogy a cikk írója is mondta, szerintem is igaz, hogy a Twilight Saga vámpírjai sokkal lightosabbak, mint a többi vámpír. Talán ezért is szeretik annyiran, mert itt a vámpírok sokkal közelebb állnak az emberekhez. Nem mondom azt, hogy ez a legjobb vámpíros történet, de nekem tetszett.

Smonsz 2010.05.24. 17:55:43

Nekem az abszolút kedvencem Anne Rice vámpírtörténetei. Ahogy beleilleszti a történelembe, az teljesen lenyűgöz és ezt olyan pontossággal teszi, hogy azon kapom magam időnként, hogy honnan is rémlik az ismeretterjesztő csatornákon látott műsorokban az adott esemény, személy. Abban biztos vagyok, hogy nem iskolából, mert az régen volt, ekkor leesik a tantusz, hogy a Vér és aranyban olvastam róla. A felfedezés, hogy a szórakozás mellett felidézhetem illetve tanulhatok dolgokat teljesen egyértelművé teszi, hogy Anne Rice egy nagyszerű írónő!
Engem ezek az új "romantikusvámpír" dolgok annyira nem fogotak meg, ugyan olvastam a Twilight eddig megjelent részeit, és J.R. Ward-ot, Lara Adrien-t is, hátha megütik Lestat féle szintet, de sajnos csalódnom kellett. Mindenesetre két napos "elütöm az időt" olvasgatásnak teljesen megfelel. Nem egy leterhelő olvasmány az biztos!

Picurka ^^ 2010.05.26. 15:43:35

Nálam is a twilight-al kezdődött a vámpírsztorik olvasása, sőt... olvasni is így szerettem meg, pedig először lehordtam a könyvet, mondván biztos csak szokásos szerelmes sztori, kicsit kiszínezve. Elolvastam, és beleszerettem. Azóta rengeteget olvasok. Tudom, hogy vannak jobb könyvek, de ez megfogott. Bellában szinte magamat láttam. Ez a "csetlő -botló " beszélyt vonzó lány, aki szeret valakit, akit nem kellene... Nagyon passzolt akkor rám, a két ballábas két balkezes része még ma is :D

feketehajúemocka&majom 2010.05.26. 18:51:34

Twilight-al kezdődött a vámpírsztorik olvasása:)
Az előtt nem szerettem olvasni és ez az 1 könyv volt ami igazán lekötött:)
Mondjuk az olvasást azóta sem szerettem meg,de a vámpíros könyvekért rajongok:)
süti beállítások módosítása