Kossuth Kiadó: Mr. Santos, Ön egyszerre író, újságíró, egyetemi oktató és haditudósító. Miként indult pályafutása és jelenleg melyik szakmáját érzi magához a legközelebb?


José Rodrigues dos Santos: Macauban, egy Kínában található portugál kolóniában kezdtem a pályámat rádió riporterként. Miután végeztem a Lisszabon Egyetemen a BBC-nek, a portugál közszolgálati televíziónak, a TV RTP-nek, illetve a CNN-nek dolgoztam. Mindegyik munkámat szeretem: az újságírót, az egyetemi oktatót, a regényírót - nem tudnék választani közülük.


K. K.: Mikor gondolt először arra, hogy ír egy regényt és honnan jött az ötlet?


J. R. S.: A Portugál Regényírók Egyesületének elnöke mindig is mondta, úgy látja, jó író válna belőlem, de én nevettem az ötleten. Egy napon aztán sarokba szorított és felkért, hogy írjak az irodalmi magazinja számára egy rövid történetet. Erre nem lehetett nemet mondani, így vonakodva bár, de elfogadtam a felkérést. Megírtam a rövid történetet és ekkor vettem csak észre, hogy 200 oldalasra sikeredett. Már nem volt többé egy rövid történet. Ez lett az első regényem és ettől kezdve már nem volt visszaút.



K. K.: Az eddigi hét regénye mind bestsellerek nem csak Portugáliában, de a világ számos más részén is. Gondolt arra, hogy ennyire sikeres lesz?


J. R. S.: Akarja, hogy őszinte legyek? Erre álmomban sem gondoltam. De az élet tele van meglepetésekkel!


K. K.: Van kedvenc regénye az eddig megjelent hét kötet közül?


J. R. S.: Minden regényemet gyermekemként szeretem, nem tudnék közülük választani.


K. K.: A riporteri munkásságáért eddig háromszor díjazta a CNN, két alkalommal a Portugál Sajtó Klub, ezen kívül jelölték a 2010-es IMPAC Dublin Irodalmi Díjra is. Mennyire fontosan a díjak az Ön életében?


J. R. S.: Díjakat kapni természetesen jó. Ki ne szeretne elismerésben részesülni? Számomra azonban az igazi elismerést a közönség visszajelzése jelenti. Rengeteg e-mail-t kapok a legkülönfélébb korú és szociális helyzetű emberektől, akik azt írják, hogy ez vagy az a regényem volt életük eddigi legjobb olvasmánya. Ehhez semmi sem fogható.


K. K.: Tudna nekünk mondani valamit a terveiről?  Készül már a nyolcadik regénye?


J. R. S.: Hát persze! De ez most még titok…


K. K.: Az Isteni formula lesz az első Magyarországon megjelenő regénye. Nálunk is olyan nagy sikert remél, mint a világ többi részén?


J. R. S.: Bízom benne, hogy így lesz. Az e-mail-ek jelentős része az Isteni formulával kapcsolatos. Ez a könyv megváltoztatta azt a módot, ahogy a világra tekintek és nagyon sok olvasómtól kapok hasonló visszajelzéseket.


K. K.: Gyakran hasonlítják Dan Brownhoz. Mit gondol erről az összehasonlításról?


J. R. S.: Dannal tavaly októberben találkoztam szülővárosában, Exeterben. Nevettünk ezen az összehasonlításon. Úgy gondolom, hogy az én regényeim különböznek Dan regényeitől. De ha néhányan úgy gondolják, hogy hasonlóak, én ezt igazán nem bánom. Olvassák el őket és meg fogják látni, hogy mennyire mások.


K. K.: Honnan jött az Isteni formula alapötlete? Mi inspirálta a regény megírására?


J. R. S.: Az inspirációm a tudomány volt. Amikor a Lisszabon Egyetemen készítettem a doktori disszertációmat, bizonyos matematikai és fizikai törvényszerűségeket és felfedezéseket kellett tanulmányoznom és meglepődtem azon, hogy a tudomány milyen közel került ahhoz, hogy felfedje Isten létezésének misztériumát. Amikor úgy döntöttem, hogy megírom az Isteni formulát már ismertek voltak előttem ezek a felfedezések, ha nem is teljes mélységükben. Ez a tudás már létezett tudományos körökben. Az én szerepem az volt, hogy ezt az információt kiemeljem a zárt tudományos körök világából és szórakoztató formában a nagyközönség elé tártam. Az Isteni formulában van egy szerelmi szál és egy kémtörténet is, ez fikció. De a tudományos információ nem kitalált, az teljes egészében valós.


K. K.: A regény központi kérdése Isten létezésének dilemmája. Mit gondol, mennyire releváns ez a kérdés napjainkban?


J. R. S.: Ki ne szeretné ezt tudni? Ez minden idők egyik legnagyobb misztériuma és eddig még soha nem sikerült a kérdésre választ találnunk. A gond az volt, hogy nem a helyes irányból közelítettük meg a kérdést. Mindenki a Biblia Istenét próbálta megtalálni. De ki is Ő valójában? Egy öreg ember fehér szakállal, aki letekint a Földre, hogy megvédjen bennünket? A tudomány Őt nem találta meg. De ha Istent másképpen határozzuk meg, akkor van néhány válaszunk. Ahhoz, hogy Istent megtaláljuk, először azt kell eldöntenünk, hogy mi ő. Isten nem egy szakállas öregember. Ez csak a mi képzeletünk terméke. Ha Istent tudományos módon szeretnénk meghatározni, akkor a Világegyetemben két árulkodó bizonyítékot kell keresnünk: az intelligenciát és a szándékosságot. A tudósok mind egyetértenek abban, hogy a Világegyetem intelligens teremtés eredménye. Ami a vita lényege: véletlen vagy szándékos ez az intelligencia? Ez a kulcskérdés. Ha az Univerzum létrejötte egy véletlen eredménye, akkor Isten nem létezik és az életnek nincs értelme. Ha azonban az Univerzum szándékkal jött létre, akkor Isten létezik, és az életnek van értelme – bár elképzelhető, hogy az élet értelmére soha nem fogunk rájönni. A lényeg, hogy a tudomány fedezett fel olyan bizonyítékokat melyek azt igazolják, hogy a Világegyetem nem véletlenül jött létre. Az Isteni formula ezekről a bizonyítékokról szól.


K. K.: Az Isteni formula nagyon erősen épül a fizika és a matematika tudományos eredményeire, mint például a kvantum fizika vagy a relativitáselmélet.  Hogyan szerzi meg és  kezeli ezt a rengeted tudományos ismeretet?


J. R. S.: A tudományos ismeretanyagot úgy kezelem, hogy bárki gimnáziumi végzettséggel képes legyen azt megérteni. Számtalan e-mail-t kapok fiatal olvasóimtól, akik ilyeneket írnak: „Tudja, amíg nem olvastam a regényét azt gondoltam, hogy a matematika és a fizika unalmas. De ez szenzációs!”  A regényben képeket használok arra, hogy az információt érdekfeszítő módon tolmácsoljam. Egy példa: ha megkérdezek egy mérnököt arról, hogy mi az a televízió, akkor ezt fogja mondani: „Nos, a TV drótokból, chippekből és elektronikus alkatrészekből áll.” Természetesen igaza van. De teljes leírást adott-e a televízióról? Mi van a hírekkel, a sportközvetítésekkel, a filmekkel, a beszélgetős műsorokkal és a valóság show-kkal?  Hasonlókép, ha megkérek egy tudóst, hogy magyarázza el nekem, mi is a Világegyetem, akkor azt fogja mondani: „Nos, a világegyetem elektronokból és protonokból és molekulákból és bolygókból és csillagokból és galaxisokból áll.” És igaza van. De teljes leírást adott-e az Univerzumról? A mérnök és a tudós is a hardvert írták körül. De mi az a szoftver, ami a hardveren fut? Mi az a program, amit a Világegyetem mutat nekünk? Ezekről a kérdésekről szól az Isteni formula.



K. K.: Az Isteni formula egyik legmegdöbbentőbb vezérfonala, hogy a misztikum és a spiritualitás mennyire közel tud kerülni a tudományhoz. Valóban úgy gondolja, hogy az ősi spirituális gondolatok és a legfrissebb tudományos eredmények alátámaszthatják egymást és azonos irányba vezethetnek bennünket?


J. R. S.: El kell olvasnunk néhány ősi szöveget és össze kell őket vetnünk a legfrissebb tudományos felfedezésekkel. Erre nincs különösebb magyarázatom eltekintve attól, hogy észrevettem, hogy ezek a titokzatos összecsengések valóban léteznek.


K. K.: Miközben írta az Isteni formulát ellátogatott Tibetbe, a Buddhizmus egyik központjába. Mi volt a jelentősége ennek az útnak?


J. R. S.: Tibet fontos szerepet játszik a regény kitalált elbeszélő részében. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy színhelyül szolgál az Isteni formulában elmagyarázott egyik legizgalmasabb tudományos felfedezéséhez. Erről nem mondhatok többet, mert ezzel előre lelőném a poént.


K. K.: Az Isteni formulában személyes nézetét fejti ki a világról, az Univerzumról és a Teremtésről?


J. R. S.: Amikor nekikezdtem a kutatásnak agnosztikus állásponton voltam – egyszerűen nem tudtam, hogy Isten létezik-e vagy sem. Miután elkészültem a könyvvel, azt kell, hogy mondjam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy Isten létezik. De ez nem a Biblia Istene. Ez valami egészen misztikus és elgondolkodtató. Egyet ígérhetek: amikor azt állítom, hogy ez a könyv Isten létezésének tudományos bizonyítása, akkor ez nem marketing eszköz részemről. Azt nyújtom, amit ígérek. A könyvet úgy kell olvasni, mint egy rejtvényt.  Az olvasó minden fejezetben összegyűjt egy kis darab puzzle-t egészen a regény végéig, amikor is összeáll a teljes kép. Tudni fogja, mi a válasz.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bookline.blog.hu/api/trackback/id/tr341927174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shoplinehu 2010.04.25. 12:10:06

Most kezdtem el olvasni. Már az első oldalak után is mondhatom, hogy izgalmasnak tűnik. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire megy bele az író, a dolgok mélységébe.
Dan Brown könyveit nagyon szeretem, meglátjuk, hogy fel tudja-e venni velük a versenyt ez a könyv.

wilbury 2010.04.29. 14:18:56

"A tudósok mind egyetértenek abban, hogy a Világegyetem intelligens teremtés eredménye."
"A lényeg, hogy a tudomány fedezett fel olyan bizonyítékokat melyek azt igazolják, hogy a Világegyetem nem véletlenül jött létre."

Na ezekből látszik, mekkora hazudozó ez az ember. Ez egyszerűen pofátlanság! Ilyen nyilvánvaló hazugságokat leírni! A tudomány nevében kikérem magamnak!

MokkaGerg 2011.01.05. 10:34:28

wilbury, ha a tudomány nevében kérsz ki magadnak valamit, akkor illene leírni legalább nagyságrendileg, hogy milyen tudományos képzettséggel rendelkezel. Írom ezt azért, mert én az egyetemen elég sok fizikát tanultam ahhoz, hogy kifejezetten elgondolkodtatónak tartsam a regény gondolatmenetét. A kommentedből inkább az látszik, hogy semmit nem értettél meg a regény gondolatmenetének a lényegéből, és kétségeim vannak afelől is, hogy mennyit értesz a "tudományhoz".

wilbury 2011.01.05. 12:13:29

Az általam kiemelt idézetek ostobasága a Te fizika tudásodat kérdőjelezi meg, nem az enyémet. Olvasd el még egyszer azt a 2 idézetet! Én a könyvről egy szót sem írtam, a regény gondolatmenetéről sem írtam, nem is olvastam, így arról nem vitázom. Két pofátlan kijelentés igazságtartalmát kérdőjeleztem meg a tudomány nevében.

MokkaGerg 2011.01.05. 13:03:13

A 2 idézet felületes tudományos képzettséggel valóban meredeknek tűnik, legalábbis ellenkezik azzal a paradigmával, amit az átlagember a tudományról elképzel. Nem akarom a te képzettségedet és okosságodat megkérdőjelezni, csak éppen semmit nem tudok róla és a kommentedből azt sejtettem, ahogy írtad is, hogy nem olvastad a könyvet. Komolyan ajánlom, hogy olvasd el, mert akkor tán te is valószínűleg máshogy fogod értelmezni a 2 idézetet is. A könyv részben arról a meglepő egybeesésről szól, ahogy a legmodernebb fizika és matematika összecseng sokezer éves vallási szövegekben (pl védák, de a Biblia is) található teremtéstörténettel. Persze ettől még lehetne Nemere István vagy Daniken féle hülyeség is. A különbség az, hogy az itt leírt matematikai és fizikai eredmények valósak és utánakereshetők (épp utána próbálok járni az általam nem ismert részeknek fizikus ismerőseim segítségével). A fizikának és matematikának mindig is volt következménye a filozófiára és a közgondolkozásra is. Én ismertem sok eredményt a könyvben leírtak közül, de csak inkább csak gyakorlatias szemmel néztem ezeket és nem gondoltam bele a filozófiai következményekbe. A könyv nem térít meg, de erősen elgondolkoztat. Talán jobban meg lehet belőle érteni a 20-ik század felfedezéseinek a jelentőségét, mintha csak a fizikakönyveket olvasod el. Komolyan ajánlom az elolvasását és utána szívesen beszélgetnék bárkivel a felmerült kérdésekről.

MokkaGerg 2011.01.05. 13:54:30

Elnézést kérek az előbbi megjegyzésemben levő szóismétlésekért és nyelvi botlásokért, korán küldtem el, mielőtt átnéztem volna a szöveget még egyszer.

Wilbury, megnéztem a honlapodat, és úgy látom te is kedveled a Galaxis útikalauzt :) Nekem is nagy kedvencem, és most a fenti könyv elolvasása után jöttem rá, hogy Douglas Adams művét valószínűleg sok mindenben ihlették meg ugyanazok a tudományos felfedezések és elméletek, amikre részben Dos Santos könyve is alapul. Douglas Adams persze egyértelműen szórakoztatóbban tud írni, mert kevésbé marad meg a szigorú logikánál és a következtetések levonása előtt (közben?) inkább elkortyol egy krigli Pángalaktikus Gégepukkasztót... :)

wilbury 2011.01.05. 14:54:21

Az általam kiemelt NYILVÁNVALÓ, képtelen, szemenszedett és felháborító HAZUGSÁGOK leleplezése után megtagadom magamtól azt az örömet, hogy ennek a ... (keresem a megfelelő megnevezést) ... zembernek a regényét elolvassam.
Szegény DNA-t egy lapon emlegetni Santos-szal finoman szólva több mint érdekes, mert amíg DNA-t az erős ateizmus irányába terelték a tudományok, addig JRS-t isten és a két sokat emlegetett hazugság felé.

MokkaGerg 2011.01.05. 15:05:13

Sajnálom. Mindenesetre az utóbbi hozzászólásodból úgy tűnik, mintha szándékosan zárnád be az elméd bármi olyasmi előtt, ami nem egyezik a saját dogmáiddal. Nem hiszem,hogy DNA egyetértene veled, de persze őt már nem lehet megkérdezni. A könyv nem igazán a vallásról szól, hanem a modern fizika és matematika filozófiai következményeiről, inkább kérdéseket tesz fel, mint dogmákat rögzít... mindegy, hagyjuk. Te maradsz szegényebb, ha nem olvasod.

wilbury 2011.01.05. 15:27:59

Nem a dogmákról van szó. Szerencsére a tudomány (és vele együtt én) nyitottak vagyunk az újra. Így egyikünk sem dogmatikus.
Egyszerűen azért nem olvasom el a könyvet, mert így tiltakozom egy hazudozó ellen. Tudatosan vállalva az ezzel járó esetleges veszteséget. Hasonló okokból kifolyólag nem olvasom el a Mein Kampfot sem (a hasonlat túlzó és erőltetett, elismerem).

MokkaGerg 2011.01.05. 16:42:23

Természetesen nem kényszeríthetlek rá, hogy elolvasd a könyvet és nem is akarlak. Te tiltakozol 2 állítás ellen, amit kiragadsz egy interjú szövegkörnyezetéből és egyértelműen kinyilatkoztatod ezekről, hogy hazugság, anélkül, hogy igazán értenéd mit is állítanak. Teszed mindezt a "tudomány nevében", de nem árulod el, hogy egyáltalán van-e tudományos fokozatod. A "tudomány nevében" még akkor sem nyilatkozhatnál, ha te lennél mondjuk az MTA elnöke, bár akkor kicsit nagyobb súllyal mondhatnál ilyesmit. Akkor lenne valami súlya ennek az állításodnak, ha bebizonyítanád, hogy értesz ehhez a kérdéshez, pl. a kozmológia a szakterületed. A vélemény persze szabad, különösen név nélkül mindenki azt állít amit akar, de ha még csak nem is indokol, akkor ezt én nem tudom komolyan venni. A "nyilvánvaló hazugság" kifejezés önmagában inkább arra utal, hogy "nem tudom bizonyítani".

A 2 állításról:

A "tudósok mind egyetértenek" így persze nyilvánvalóan nem igaz, ebben még egyet is érthetünk, mert ugye vannak jogtudósok meg botanikusok is. JRS nyilván :) úgy érti ezt, hogy azok a tudósok, akik ezzel a kérdéskörrel (kozmológia, illetve az élet keletkezése) foglalkoznak. Még így is merész azt mondani, hogy "mind egyetértenek" mert még ha a többség egyetértene, akkor is lehetnek kivételek. Ha így tekinted, akkor akár hazugságnak is nevezheted ezt az állítást, ha szándéka szerint nem is az, de hát te is a "tudomány nevében" kéred ki magadnak, ami szintén helytelen általánosítás, nevezhetem akár hazugságnak is.

Helyesen értelmezve valahogy így írnám le az állításokat, sokkal óvatosabban fogalmazva: A kérdéskörrel foglalkozó tudósok nagy része egyetért azzal, hogy a kozmosz és az élet komplexitásában nagyfokú belső intelligencia jelei vannak meg. (Azt hogy miért, a könyv tárgyalja részletesen.) A fő kérdés azonban, hogy emögött van-e teremtő szándékosság, vagy létrejöhetett-e ez így véletlenül. A tudomány fedezett fel olyan bizonyítékokat, amelyek erősen a szándékosságra utalnak, jobban mondva igen valószínűtlenné teszik azt, hogy a világ és az élet teljesen véletlenül alakultak volna ki. Végső bizonyítékot azonban erről elméletileg sem szerezhetünk soha, az is le van írva a könyvben hogy miért.

A könyvben le van írva egy tudományos alapokon lehetséges megoldás is, de ez lehetőség és nem a végső igazság dogmája.

Ne vádolj valakit azonnal hazugsággal, ha nem érted pontosan, mi van a mögött amit ki akar fejezni. Ezért írta a könyvet, hogy megpróbálja ezt a meglehetősen bonyolult kérdéskört minél alaposabban körbejárni. Te meg a "tudomány nevében" jelentesz ki valamit, ami szintén nevezhető hazugságnak, mert ki vagy te, hogy a tudomány nevében beszélj?

Én erről nem akarok többet vitatkozni ha lehet, sokkal jobban érdekelne valami hozzáértő ember véleménye, aki olvasta is a könyvet és rá tudna világítani az esetleges hibákra, vagy gyenge pontokra a tudományos eredmények leírásában vagy az érvelésben.

wilbury 2011.01.05. 19:05:36

"A kérdéskörrel foglalkozó tudósok nagy része egyetért azzal, hogy a kozmosz és az élet komplexitásában nagyfokú belső intelligencia jelei vannak meg"

Nem ért egyet. Egyértelműen nem. Az (élet keletkezésével foglalkozó) biológusok döntő többsége a darwini evolúciót tartja megfelelő álláspontnak. Ennek pont a véletlenszerűség a lényege (kicsit leegyszerűsítve a természetes kiválasztást), nem pedig az intelligencia. Számos példát lehet hozni a vak és "béna" evolúció eredményeire, ami ellentmond az intelligenciának. Aki kicsit is olvasott ebben a témában ,az csal álmélkodik a kijelentéseiden, illetve JRS kijelentésein.
A kozmoszra, illetve a fizikusokra uez igaz. A Big Bang-re számtalan bizonyíték szolgál, minden jel arra mutat, hogy a Big Bang ÓTA legalábbis mennek a dolgok a maguk útján a fizikai törvényeknek köszönhetően. Onnantól már semmilyen intelligencia látszólag nem működik (legalábbis nincs okunk feltételezni, semmi jel nem utal rá).

Egyébként a logikai bakid a következő: a komplexitás önmagában nem utal semmi intelligenciára.

MokkaGerg 2011.01.06. 10:48:18

Köszönöm, ezen a szinten már van értelme beszélni. Nem tudom és nem is akarom itt leírni a könyv egész gondolatmenetét. Megnyugtatásul írnám, hogy egyáltalán nem tagadja sem a Darwini evolúciót, sem a Big banget, sőt a Big bang történései és az ezzel kapcsolatos kérdések vannak a középpontban. Éppen azért fontos és érdekes a könyv, mert közérthető módon igyekszik összefoglalni a modern tudomány ezzel kapcsolatos eredményeit. Én ezek egy részéről hallottam, valamennyire értettem (termodinamika 2. főtételének következményei, a világegyetem keletkezésével és végével kapcsolatos elméletek, relativitáselmélet, kvantummechanika, határozatlansági reláció, káoszelmnélet és persze a Göddel tétel, meg még néhány dolog, pl az Asford kísérlet. Amiket én eddig ezekről tudtam azokkal egybecseng, amit a könyv ír, a többinek igyekszem utánanézni pl. fizikus ismerőseimet is kérdezgetve. Ez nem egy elvakult kreacionista iromány, azokkal szemben nekem is hatalmas fenntartásaim vannak. Leírja közérthetően az eddigi eredményeket (hogy ezekről igazat ír-e azt most igyekszem kideríteni), én új dolgokat is hallottam, néhánynak a lényegét pedig most értettem meg. Ezen kívül van egy fikciója a megoldásra, amit nem kell elfogadni, de mindenképpen érdekes. Azért írt köré ekkora könyvet, mert néhány szavas kinyilatkoztatásokkal ezt nem lehet sem megérteni sem követni, főleg laikusoknak, akik sorába még én is beletartozom a geofizikus diplomámmal együtt. Ebből a szempontból talán hiba volt ezekről egy interjúban nyilatkozni, ahol csak rövid és félreérthető mondatokban lehet összefoglalni a miondanivalót. Ha igazán érdekelnek ezek a kérdések, akkor érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert sokmindenre kinyitja a szemed, az elolvasása után legalább azt fogod tudni, minek érdemes utánanézni, mivel érdemes vitatkozni. El lehet olvasni mindazt a szakirodalmat is, amit felsorol a végén, de talán egyszerűbb ezzel a könyvvel kezdeni. Persze még így is kiderülhet, hogy nem igazak az eredmények amikre hivatkozik, vagy rosszak a következtetései, de elég érdekes a téma és elég megalapozottnak tűnnek az állítások (a könyvben, nem az interjúban) hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni. Akit meg ez nem érdekel, az hanyagolhatja, el lehet olvasni egyszerű érdekes kémtörténetként is.

wilbury 2011.01.06. 16:50:13

Amit Te írsz a könyvről, és amit a faszi nyilatkozik (még mindig a 2 idézet :) ), az gyökeresen mást sugall, az a baj... De szívesen elolvasom a könyvet, ha legalább egy általam elfogadott értékrendű-világnézetű ösmerősöm es ajánlja. Ez eleddig nem történedett meg vala.
Illetve annyit megigérhetek, hogy a szakirodalmat átnézem a könyvv végén, az is mondhat valamit (hogy hogyan használja fel az író azt, az más kérdés. Jó példa erre szegény Einstein, akinek gondolatait nagy előszerettel forgatják ki, és állítják be vallásosnak szegényt...)

MokkaGerg 2011.01.07. 12:17:05

Én már alapvetően óvatos vagyok minden kategorikus kinyilatkoztatással szemben. Legyen szó akár vallásról, tudományról, pláne politikáról, az egyes emberek legtöbbször kb a "focidrukkerek szintjén", azaz szimpátia alapon vitatkoznak és jelentenek ki igen kemény dolgokat, mert ez könnyebb, mint venni a fáradtságot és alaposan utánanézni mindennek. Persze igazad van, egyszerűen nincs idő arra, hogy mindennek személyesen utánanézzen az ember, ezért én is azt teszem, hogy az általam hozzáértőnek és hitelesnek tartott emberek véleményét igyekszem meghallgatni és mindaddig elfogadom azt, amíg meg nem dől ez a "munkahipotézis". Egyébként így dolgozik a tudomány is, minden szakcikkben rengeteg hivatkozás van korábbi eredményekre, mert nem végezhet el mindenki minden kísérletet újból. Ennek megvan az a hátránya, hogyha az alapcikkek közül valamelyik téved, akkor az egész bukhat, különösen ha túlsúlyba kerülnek a korábbi anyagokra hivatkozások a saját eredményekkel szemben. Nyilván olvastad Asimovot is, ez hozzátartozott a Birodalom bukásához is :) Léteznek paradigmák is, amelyeket sokáig önálló életet élhetnek, egy nagyobb közösség hajlamos elfogadni igazságnak olyasmit, ami igazából csak hipotézis. Sokáig pl. elhitte a hivatalso tudomány (meg a zemberek), hogy bármit előre lehet jelezni és ki lehet számolni, ha elegendően pontosan ismerjük a kezdeti feltételeket. Tehát ha egyre nagyobb teljesítményű számítógépeket építünk, akkor egyre pontosabban és hosszabb időre jelezhetjük előre az időjárást... Aztán a Káoszelmélet megmutatta, hogy ez elméletileg is lehetetlen, ezzel megdőlt egy paradigma. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy a csak szűk szaktudományos körben ismert illetve inkább értett tudományos eredményeket megismertesse egy szélesebb közönséggel szórakoztató formában. Gondolkodni tanít, nem megfellebezhetetlen igazságokat nyilatkoztat ki. Nekem ezért tetszett.

wilbury 2011.01.07. 14:06:48

Ez nagyon szépen felépített gondolatmenet volt. Gratula!
süti beállítások módosítása