Amikor egy médiaszemélyiség könyvet ír, az mindig elég sok kérdést felvet. Mert ha egy könyv megjelenik akkor feltételezhetjük, hogy megüt egy bizonyos szintet, olvasták már a kiadó szerkesztői, munkatársai és úgy vélik elég jó ahhoz, hogy a történet kötet formájában a nagyközönség elé kerülhessen. Azonban ha az író egy ismert ember, akkor mintha ez a szabály teljesen érvényét veszítené: ha a borítón szép, nagy betűkkel szerepel egy sztár neve, esetleg még a fotója is ott virít, akkor tuti kasszasiker lesz a könyv, és már lényegtelen, hogy a szerző mit és hogyan írt.  Ezek a gondolatok motoszkáltak bennem, mikor kézbe vettem Frei Tamás első regényét(hiszen nemrégiben volt kollegája, Bárdos András is megpróbálkozott a műfajjal, ám az Ítélet című apokaliptikus krimivel valóban csak büntetni lehet az olvasókat), de meg kell nyugtatnom mindenkit, A megmentő az utóbbi idők legütősebb thrillere, ami Magyarországon megjelent.

Frei megtanulta a leckét, és mindent összeszedett, ami egy jó akcióregényhez kell (több interjúban is elmondta, hogy technikai segítséggel látta el Robert Littell, A cég világhírű szerzője). Főszereplője egy szerethető, magyar származású légiós, aki a francia titkosszolgálatnál végzi el a piszkos munkát, ám amikor megbízást kap egy orosz fegyverkereskedő megölésére, kiderül, hogy valami sokkal nagyobba nyúlt bele, mint amire számított. Egy egész Európát átszövő összeesküvés, orosz oligarchákkal, francia kémekkel és iráni vallási fanatistákkal, melynek minden szála valahogy Magyarországra vezet. Hazánk A megmentőben különös szerepet kap: ékként feszül kelet és nyugat közt, az olaj és a hatalom világában áll utolsó bástyaként, a regényben kiválóan lefestett korrupt és hataloméhes Oroszországgal szemben. Frei mintha csak a jól ismert tévéműsorában, a Frei Dossziéban bemutatott világot keltette volna életre, ugyanolyan érdekfeszítően és valóságosan mutatja be Libéria porban fuldokló utcáit, a francia Riviérán horgonyzó palota méretű jachtjait és rendszerváltás kettősségében vergődő hazánkat. A könyv olvasása közben gyakran felejtjük el, hogy milyen vékony határ feszül a fikció és a valóság között.

A történetszövés végig gyors és feszes, az olvasó sodródik az akciófilmeket megszégyenítő történettel, ami egészen a drámai befejezésig fogva tartja A megmentőt Robert Ludlum vagy John le Carré műveihez lehetne hasonlítani, jól érezhető a mesterek hatása, a hiteles, precíz történetírás, de mindez nem érne semmit, ha ez a műfaj nem lenne ilyen testhezálló Freinek.  Mintha a tv-s karrierjével, gasztronómiai és tudományos műsoraival, oknyomozó filmjeivel végig a regényírásra készült volna. A rejtélyes és sokszor alvilági történetek felgöngyölítése, a látszólag mellékes információk ellenőrzése, találkozás olyan emberekkel, akikkel kevés riporternek volt alkalma interjút készíteni, kellett ahhoz, hogy megszülethessen ez az intelligens, hiteles és izgalmas történet. A könyv sikere garantált, így már készül a történet folytatása A bankár címemel, a tervek szerint egy év múlva fog a boltokba kerülni.

A megmentő minden tekintetben fölveszi a versenyt az angol nyelven megjelent thrillerekkel, legnagyobb erénye mégis az, amit már megszokhattunk Frei Tamás műsoraiban, hogy bármerre is jár a világban, bármilyen emberekkel is találkozik, az mind valahogy rólunk, magyarokról szól. Hol állunk a világban, honnan jöttünk és hová tartunk. És sokszor leginkább arról, hogy hová kéne tartanunk a jövőben.

Hegedűs Robin ajánlója