Detrekői Ákos írása Megtisztelő felkérésnek érzem, hogy engem kértek fel a címben szereplő könyv ajánlására. Szeretem a könyveket, szeretem a könyvesboltokat. Bármely könyvvel találkozva első dolgom, hogy azt gyorsan végiglapozom. Az első – nevezhetném fizikainak is – kapcsolat meghatározó a könyvhez fűződő későbbi viszonyomban. A könyv elolvasása után rendezem fejemben azokat az ismereteket, amelyeket a könyv nyújtott. Végül azonnal az olvasás után, vagy esetleg kicsit később érzem (vagy nem érzem) mennyire hatott rám érzelmileg a könyv. A fizikai kapcsolat, a szerzett ismeret és az érzelmi hatás hármasa határozza meg számomra valamely könyv jelentőségét és értéket. A „Párhuzamos életművek maurer gáyor” könyv esetében is a felsorolt három területtel kapcsolatos tapasztalataimat rendezem sorba. A könyv csomagban érkezett hozzám. Kibontva a csomagból a megérkezett könyvet az átlapozás utáni első benyomásom az volt, hogy a könyv szép. Persze egy képzőművészeti tárgyú könyv esetén ennek a megállapításnak evidensnek kellene lennie. Ezért a szép mellett még egy jelzőt írok. Ez pedig a megragadó. (Itt ellenállok annak a kísértésnek, hogy amatőrként akár a szép, akár a megragadó jelzőt valamilyen nagyképű magyarázattal indokoljam, legfeljebb annyit teszek az eddigiekhez, hogy a bevezetőben leírt gyors átlapozást még több átlapozás követte, mielőtt belefogtam a könyv olvasásába.) A könyvet nemcsak nézni, olvasni is élvezet. A könyvben a bevezetésen, a művészek életrajzain (beleértve a kiállításaik felsorolását, s a róluk szóló írások jegyzékét) hat írás található. Az egyes írások részletes ismertetése feltehetően túl terjedelmes lenne egy ajánlásban, ezért csak az írásokkal kapcsolatos főbb benyomásaimat írom le, esetleg egy-egy jellemző idézettel kiegészítve. Az írások ismertetését a két művész saját írásaival kezdem, folytatom közös interjújukkal, s a sort a tevékenységüket elemző tanulmányokkal zárom. (Az egyes írások mellett esetenként feltüntetem keletkezésük évét, s a könyvben elfoglalt helyüket is.) A első említett írás Maurer Dóra: SUMUS, adatok szubjektív kommentárral munkája (2002, pp. 127- 158). A dolgozat – amely a SUMUS művészeti csoportról szól - három szempontból is érdekes. Egyrészt bemutatja Maurer Dóra művészeti fejlődését, másrészt leírja Gáyor Tibor és Maurer Dóra közös tevékenységét (ennek egyik gyümölcse a SUMUS csoport létrehozása), végül kiváló összképet ad a modern képzőművészet magyarországi helyzetéről az 1967-1990 közötti időszakban. A három téma mellett az írás érdekes adalékokkal is szolgál a magyar képzőművészek német nyelvterületi kapcsolatairól és ottani tevékenységükről. A sort Gáyor Tibor: Eszkaláció vagy geometria szélben 1986/1988 (1988, pp.173-178) dolgozatával folytatom. Az elméleti igényességű írás a konstruktív művészet kialakulásával, jelentős nemzetközi irányzataival, s az itthon nem elismert (vagy esetleg nem is ismert) magyar művelőivel foglalkozik. A dolgozatból egyetlen mondatot idézek: „A konstruktív művészet jelenét és közép-európaiságát most és itt hangsúlyozni anakronizmusnak és helytévesztésnek tűnhet, hisz sem a köznosztalgia korától, sem a közép-európai államok hagyományosan nemzeti-paternális, manipulált művészeti közéletétől nem lehetett elvárni, hogy éppen ezt az univerzális, spekulatív és –horribile dictu – „önábrázolásában megrögzött” művészetet favorizálja.” A következő írás a „Triptichon, Maurer Dórával és Gáyor Tiborral beszélget Hajdú István” (1993, pp. 9-20). Az interjú egyrészt egy közös vallomás a művészek saját munkáiról, másrészt véleményük a művészeti életről, a művészet oktatásáról. A dolgozatból két idézet. Maurer Dóra: „Erre így még nem gondoltam, de az biztos, hogy a művészeti oktatás közvetett kapcsolat az eszközökkel és anyagokkal és a kimenetele üdítően bizonytalan.” Gáyor Tibor: „Egy országnak vagy közösségnek a sorsa tulajdonképpen az élet kikristályosodási formája, amelyik az élet minőségét, milyenségét meghatározza. Itt sok komponens között az emberek számára a művészet csak az egyik jelenlévő.” A két művész említett írásait és interjúját három értékes tanulmány egészíti ki. Ezek egyrészt a művészek tevékenységével, másrészt az abból adódó sajátossággal és többlettel foglalkoznak, hogy a két művész egy párt alkot. A tanulmányok a kötetben elfoglalt helyük sorrendje alapján a következők: Wessely Anna: Két művész egy háztartásban (pp.37-50). Kaszás Gábor: Egy művészpár.Maurer Dóra-Gáyor Tibor (pp.69-114) N. Mészáros Júlia: párhuzam és szimmetria A könyvből szerzett ismeretek mellett fontos az az érzelmi többlet, amit a könyv számomra nyújtott. Ennek a többletnek az elsődleges forrása a könyv képanyaga, amely a két művész munkáit tartalmazza. A szerkesztő Maurer Dóra a képanyagot az írásokkal vegyítve kronológikus sorrendben tette közzé: Művek 1963-1965 (pp. 21-36), Művek 1968-1971 (pp.51-68), Művek 1970-1973 (pp.115-126), Művek1972-1976 (pp. 159-172), Művek 1973-1985 (pp.179-206), Művek 1977-2001 (pp.213-244), A szerencsés véletlen úgy hozta, a könyvajánló írására készülve láthattam a művészpár legújabb kiállítását. A kiállítás élményeit a könyvanyagával összehasonlítva örömmel nyugtáztam, hogy a könyv készítői kiváló munkát végeztek, a könyvben látható képek egyenrangú minőségűek a kiállításon „élőben” látott képekkel. A képek mellett természetesen érzelmileg hatott rám az olvasott szöveg is. Ennek a hatásnak – különösen a „SUMUS, adatok szubjektív kommentárral” olvasásakor - volt egy erősen nosztalgikus jellege. Életem szerencsémre úgy alakult, hogy Csutoros Sándor és Don Péter barátaim révén már az 1970-es évek közepén megismerkedhettem a modern magyar képzőművészettel. Találkoztam több a könyvben szereplő művésszel. Láthattam olyan kiállításokat, amelyek akkor a „tűrt” kategóriához tartoztak. A könyv olvasásakor az ezekkel kapcsolatos emlékeim is előtörtek. Számomra nagy élményt jelentett a könyv. Bátran ajánlom mindazoknak: akik szeretik Maurer Dóra és Gáyor Tibor munkáit, aki általában érdeklődnek a modern művészeti munkák iránt, akik kíváncsiak a magyar képzőművészet elmúlt négy évtizedének történetére.
Az írás megjelent az MKB Professzori könyvajánló sorozatban. |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek