Felettébb kedvelem a vámpír történeteket. Be kell vallanom, alapvetően a régi „vámpírvonal” híve vagyok, de mégis nyitott, és ezért nagy érdeklődéssel figyelem az újabb és újabb ötleteket, amelyekkel felvérteznek vagy éppen lecsupaszítanak vámpírokat. Van, amely a képességbeli változtatások ellenére nagyon is tetszik, de van, amely egyszerűen szánalmasra sikeredik.
Miután megnéztük, annyira nem voltunk elragadtatva tőle, de már akkor belénk költözött a kis ördög, hogy ezt el kell olvassuk könyvben is. Aztán valahogy elfelejtődött, majd idén áprilisban, mikor a párom születésnapja volt, egy hirtelen ötletből adódóan (és mert véletlenül megláttam a kínálatban) mégis megvettem Darren Shantől A vámpír asszisztense című könyvet. És nem is adhattam volna ennél jobb ajándékot, mint az később kiderült. Mivel mind a kettőnket érdekelt, az eredeti angol nyelvű könyvet hangosan olvastuk végig, így mind a ketten élvezhettük azt. És NAGYON ÉLVEZTÜK. A story ugyan eltér a megszokott vámpírtörténetektől, és maga a történet hol szomorú, hol a végletekig izgalmas (ilyenkor mocorogva forgolódtunk, hogy mi is fog történni, sőt már előre azon törtük a fejünket, hogy mi lesz majd a szereplővel...), de nagyon sokszor hangosan nevettünk is a remek poénokon. Egyszerűen képtelenek voltunk letenni, és ha mégis muszáj volt, már nagyon vártuk a folytatást. |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek