Az Atlantic Press Kiadó, a legfiatalabb magyar könyvműhelyek egyike a bejelentette: néhány héten belül eddigi kiadványaikat ePub formátumban is megjelentetik és összes további könyvük legkésőbb a kinyomtatással egyidőben e-könyvként is kapható lesz, többek közt a Bookline és a Líra közös vállalkozásában elindult e-könyv portálon is. A bejelentés olyan új trendet jelez, melyből a következő két évben aligha vonhatja ki magát bármely magyar könyvkiadó, ha el van szánva arra, hogy az egyre nehezebb körülmények között megőrzi nehezen kivívott piaci részesedését.

Egy rangos piackutató cég felmérése szerint az e-könyvek eladása 2010-ben világviszonylatban 1,6 milliárd dollárra nő a tavalyi 1 milliárd dollárról. Amerikában a teljes piacból 12 százalékot hasítanak ki a digitális könyvek, ami optimista becslések szerint idén karácsonyra akár 20-ra is emelkedhet. A világ legnagyobb internetes könyváruháza, az Amazon  júliusban hírül adta, hogy az elmúlt három hónap során több elektronikus könyvet értékesített, mint keménykötésűt, és a különbség rohamos tempóban növekszik.

Hegedűs Robin blogger Az elveszett jelkép és más bestsellerek titkait feszegeti az RTL Reggeli című műsorában.
 
Az elveszett jelkép 2009 legjobban várt regénye volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy eladásaival szinte minden rekordot megdöntött, az első nap egymillió ment el belőle angolul, és a magyar megjelenés után pár héttel is már csak hiába kereste az ember a könyvesboltokban. Hasonló sikerre tett szert egy másik történelmi, bűnügyi regénysorozat is, a Rita Monaldi & Francesco Sorti Imprimatur és Secretum című könyvei. A szerzők szerint a siker receptje a következő: „Talán az olvasóknak tetszik a módszerünk: először is komoly kutatómunkát végzünk az archívumokban és valódi történelmi alakokról írunk. Másodsorban olyan témákat dolgozunk fel, amelyek nem csak a múltat érintik, hanem a modern olvasó számára is tartalmaznak mondanivalót.” (interjú a szerzőkkel, Bookline.hu)

Robin írásai évek óta megjelennek különböző könyves blogokon, és immár saját blogot is vezet a témában.

Szigethy Katalin a Naphegy Kiadó vezetője a korai vizuális nevelés fontosságáról és a végtelen számú mese lehetőségéről beszél.

Ma egyre több szó esik a vizuális kultúra fontosságáról, hiszen  alapvetően képi kultúrában élünk, a reklámok és a média képi világa  tölti be mindennapjainkat, információk többsége szintén vizuális környezetben jut el hozzánk, de tudományos munkáink is ábrák sokaságával dolgoznak. Ebben a világban a tájékozódás alapvető feltétele, hogy megtanuljuk a képek olvasását, kiigazodjunk a kortárs képek áradatában, és felismerjük ennek értékeit.

A szövegek olvasásához hasonlóan a képek olvasását is meg kell tanulni, melyben kiemelkedő szerepet tölthetnek be a kisgyermekeknek készült könyvek, hiszen ezek illusztrációi éppen a legfogékonyabb időszakban formálják a gyermekek vizuális látásmódját.

A 2005 óta működő Naphegy Kiadó ennek fontosságát előtérbe helyezve, olyan gyermekkönyvek jelentet meg, melyek nemzetközi szinten már komoly sikereket értek el mind olvasói, mind szakmai körökben, valamint hazai illusztrátorokkal és szerzőkkel együtt dolgozva hozzájárul új kulturális értékek megteremtéséhez is. Egyik legnagyobb sikerük a Böngésző sorozat, amely gondosan megrajzolt, részletekben gazdag képein sok kedves, humoros történetet lehet felfedezni. A siker titka talán, hogy a szöveg nélküli képek végtelen számú mese lehetőségét rejtik magukban, és a szülők és gyerekek bátran szabadon engedhetik fantáziájukat. Szintén óriási népszerűségnek örvend Boldizsár Ildikó mesekutató és Szegedi Katalin illusztrátor közös könyve a Királylány születik.

A tini korosztály olvasási szokásaiban az elmúlt néhány évben két tendencia rajzolódott ki. Egyfelől a kemény hétköznapokról, a szexualitásról és a drogokról nyíltan beszélő művek lettek népszerűek, másfelől pedig, a Harry Potter - sorozat hatására a fantasy-k, illetve a rémtörténetek vívtak ki nagy sikert körükben. Az utóbbi kategóriába sorolható Stephenie Meyer Twilight – sorozata is, amely az utóbbi évek vámpír-irodalmának talán legsikeresebb műveit gyűjti össze. A négy kötet hetekig szerepelt a The New York Times ifjúsági toplistáján, sőt a felnőtt női közönséget is meg tudta hódítani. Első és legismertebb kötete az Alkonyat, amely egy kamasz lány és egy vámpírfiú szerelméről szól. Sikere nem a horror-elemeknek köszönhető, hanem az erős szerelmi szálnak. A nők vágyait és álmait fogalmazza meg, a félelem és a vonzalom furcsa játékát.

A felnőtt nők körében elért siker sokak számára meglepő lehet, hiszen a sorozatban megjelenő női karakter ellent mond az aktuális korkövetelményeknek. Vagyis nem egy önálló, a férfiakkal egyenrangú, vágyait azonnal kiteljesíteni kívánó nőalak jelenik meg, hanem egy alárendelt, romantikus jellem. Vajon ez miért imponál a modern problémákkal küzdő nőknek. A főszereplők szerelme sokáig nem bontakozik ki, ami szintén szokatlan a mai körülmények között. Az ilyen fantasy-ket menekülés-irodalomnak is szokták nevezni, mert egyfajta menedéket nyújt a hétköznapi valóság elől.

Nagy Boldizsár gyermekirodalom és popkultúra kutató a vámpír könyvekről beszél: vajon miért rajonganak a műfajért a kamaszlányok és miért a harmincas-negyvenes nők , mit látnak benne és milyen női szerepek vonzzák őket, amit a hétköznapokban nem tudnak megélni.

Ha ma kiderül, hogy egy magzatnak súlyos baja van, akkor az anya többnyire nem szüli meg. Ugyanakkor ha elfogadjuk, hogy az élet valahol a fogantatás körül kezdődik, és megszületik a sérült baba, vajon mit jelent ez a szülőknek, a testvéreknek, és mit jelent magának a megszületett embernek? Jodi Picoult Törékeny címmel megjelent regényének középpontjában éppen ezek a kérdések állnak.

Tracikievicz Zsófiával készült interjúból megtudhatjuk, hogy szerkesztőként miért tartja aktuálisnak ezt a témát, és Jodi Picoult milyen egyedi, sajátos szempontokat hoz be az anyai és magzati jogokról folytatott vitába.

Magyarországon Rácz Zsuzsa újságíró volt az, aki elsőként felvállalta, és - jó humorral - megírta a harmincas szinglik életét, sőt ezzel a könyvvel robbant be a köztudatba ez az "életforma". Az Állítsátok meg Terézanyut!, óriási siker lett. A folytatásából most megtudhatjuk, hogyan is alakult a hajdani szingli élete, miként élte meg a változásokat, és milyennek látja korábbi önmagát.

Most kiderül, a fesztiválok népe szerint mit érdemes olvasni, kik a legnépszerűbb szerzők, mik a legütősebb könyvek.

Tisztelt Csonti Úr!

Talán különösnek tűnik, hogy levelet írok önnek, hiszen ön mégis csak egy kutya, igaz, annak nem akármilyen, hiszen ön Paul Auster regényének, a Timbuktunak egyik főhőse, sőt, mondhatni fő hőse, aki kitűnően érti az emberi beszédet, mi több, műveli is azt, bár csak álmában. Tudja Csonti úr, a kutyasorsok irodalma végtelen, mint Timbuktu fölött a csillagos ég, vagy mint körös-körül a homoksivatag, igazán eredeti kutyakönyvet írni kutyanehéz dolog, de Paul Austernak, ennek a Magyarországon is népszerű, hórihorgas, folyvást szivarozó amerikai pasasnak sikerült. Az ember mai felfogása szerint ön nem külön faj, hanem „canis lupus varietas familiaris”, azaz a farkas háziasított változata, szerintünk ön nyugodtan büszke lehet a származására, ellentétben velünk, emberekkel, de ezt most inkább hagyjuk. Az ember a farkasfajból kikísérletezett vagy 400 különféle, úgynevezett fajtatiszta típust, a csivavától a bernáthegyiig, de ön, Csonti úr, egyik klubba sem tartozik, lévén masszív korcs, pardon, keverék. Szerencsére, ez sem önt, sem a gazdáját egyáltalán nem aggasztja.

A Bukfenc és Jeromos című kutyakönyv szerzőjeként is ismert Csányi Vilmos magyar etológus meghökkentő véleménye szerint az ön domesztikációja nem 10-15 ezer évvel ezelőtt ment végbe, ahogy azt a szakkönyvek is állítják, inkább egy kb. egy 130 ezer éve tartó közös evolúcióról lenne szó, amelynek során ember és farkas kölcsönösen megszelídítették egymást. „A kutya az ember társaságában nem az embert tekinti kutyának, hanem önmagát embernek.” – véli Csányi professzor. Kutyaszemszögből nézve ez nyilván azt jelenti, hogy egyfelől van a canis sapiens (tudós kutya), másfelől pedig a homo familiaris (háziasított ember). A kutya-gazda kapcsolatok tárgyában kezünkbe került egy iromány, amelynek az a címe, hogy „Interspecifikus kommunikáció vizuális aspektusaianak analízise etológiai metodikákkal”, ne vicsorogjon Csonti úr, nekünk is feláll a hátunkon a szőr, csak arra akartunk rámutatni, hogy némely emberi egyed fejében mekkora sötétség honol. (Persze, nem Csányi professzor, és nem is Paul Auster a szerző, ők ilyesmit le nem írnának!) A buta kuyánál csak a tudálékos tudós a rosszabb. 

Santana új albuma, a Guitar Heaven: The Greatest Guitar Classics Of All Time szeptember 20-án jelenik meg. A lemez Carlos Santana és Clive Davis együttműködésének korábbi, díjakkal elhalmozott trilógiáját követi: a Supernaturalt (1999), a Shamant (2002), és az All That I Am-et (2005)
 
A rocktörténelem leghosszabb ideig tartó és legsikeresebb együttműködése újból szárnyra kap, miután a legendás Rock And Roll Hall Of Fame tagok, Carlos Santana és Clive Davis, a Sony Music Kreatív Főigazgatója közreműködik egy vadonatúj koncepció albumon, a Guitar Heaven: The Greatest Guitar Classics Of All Time-on, mely 2010. szeptember 20-án jelenik meg világszerte. Az album társproducere Carlos Santana és Clive Davis volt, míg a dalok producerei Matt Serletic és Howard Benson voltak.

Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a modern életben tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Y generáció címmel megjelent könyvében a pszichológia felismeréseit igyekszik ötvözni a klinikumban tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), s megpróbál használható megoldásokat, stratégiákat kínálni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására.

D.: Mi az épp most, ebben a pillanatban, ami nagy elégedettséget, igazi örömöt jelent az életedben?

T. A.: Azok közé az emberek közé tartozom, akik apró dolgoknak is tudnak örülni – ehhez elég a napsütés, egy jól sikerült beszélgetés vagy egy élvezetes könyv, film. Mostanában sok felkérést kaptam szakmai cikkekre és előadásokra, ezek mindig komoly örömforrások számomra. Szívesen írok és gondolkodom a világ és ennek következtében az emberi viselkedés, személyiség változásain, és jó érzés, ha beszélhetek is erről.
Nem utolsósorban nagyon örülök annak is, hogy elértem a célomat tavaly megírt onkopszichológiai könyvemmel, visszajelzések a mai napig érkeznek, és ez azt jelenti, hogy a daganatos betegeknek és családtagjaiknak a hasznára válik.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is folytatódik az Olvasóliget. A szervezők köztereken, parkokban kialakított olvasópontokon igyekeznek olyan környezetet teremteni, ahol a járókelők, sétálók kedvet kaphatnak az olvasásra. Elismert írók, költők rendszeres vendégként olvasnak fel legújabb műveikből és hívják beszélgetésre a közönséget.

A pécsi Kultúrkert mellett a margitszigeti Holdudvar az esemény kiemelt helyszíne, de találkozhatunk irodalmi estekkel, felolvasásokkal és különféle könyves rendezvényekkel akár Pécsen a Piknik Parkban vagy a Sziget Fesztiválon is. Talán az egyik legszokatlanabb helyszín a balatonalmádi Wesselényi strand.

A Strandkönyvtár ma esti vendége Karafiáth Orsolya. Kedvcsinálóként elevenítjük fel a költőnővel készült korábbi interjúkat. Huszti Gergely Cigánykártya címmel megjelent legutolsó kötetéről, Nagy Annamária pedig a Maffia-klub című regényéről kérdezte Karafiáth Orsolyát.

Susan Boyle 2010. július 9-én elindította nemzetközi tehetségkutatóját, hogy így találja meg duett partnerét új albumához!

"Tavaly valóra vált az álmom, hogy világhírű előadóművész lehessek, miután jelentkeztem a Britain's Got Talent tehetségkutató műsorba. Azóta fantasztikus életem van. Egy valódi ajándék ez számomra, és most szeretném ezt az ajándékot továbbadni másnak is."

Az elmúlt egy év sikerei után, mely alatt debütáló albuma számos rekordot megdöntve több mint 9 millió példányban kelt el, Susan úgy döntött, hogy szeretne felajánlani valakinek egy lehetőséget, hogy bemutatkozhasson a nemzetközi zeneiparban. A győztes egyedülálló lehetőséget kap arra, hogy elénekeljen egy duettet Susannal november 22-én megjelenő új, The Gift című második albumán.